Hazánkban a rosszindulatú daganatok következtében évente több mint 30 ezer ember hal meg. Az irodalmi adatok szerint a rákos megbetegedések keletkezésének mintegy 60 százaléka az életmóddal és ezen belül tekintélyes százalékban a táplálkozással függ össze.
A vizsgálatok és megfigyelések megerősítik, hogy a túlzott zsírfogyasztás veszélyeztető tényező egyes daganatféleségek ki-fejlődésében.
A túlzott zsírfogyasztása prolaktin-elválasztás serkentésével fokozza a mellrák előfordulását, de szerepe van a petefészek-, az epehólyag-, a pankreász- és a vastagbélrák kifejlődésében is.
Elsősorban az állati eredetű zsírokban található telített zsírsavak a veszélyesek. Az olívaolaj vagy az omega-3 as zsírsavak esetében nem tapasztaltak veszélyforrást.
A fokozott zsírfogyasztás hatására -különösen alacsony diétásrost-fogyasztás mellett -fokozódik az epesavszármazékok mennyisége, amelyeknek szerepe a vastagbélrák keletkezésében valószínű. Olyan népeknél, ahol a zsír- és rostfogyasztás aránya alacsony, például 2, ott a mellrák előfordulása ritka. Nálunk ez az arány 7-8 körül mozog, gyakori mellrák-megbetegedéssel.
A rosthiányos táplálkozás önmagában is veszélyeztető tényezőként szerepel.
A rostszegény táplálkozás hatására megnő a tranzitidő, a vas-tagbélben több idő marad a a bakteriális emésztés számára, a rákot előidéző anyagok keletkezésére.
A vizsgálatok egyértelműen bizonyítják azt is, hogy a túlzott konyhasó-, a szeszesital-fogyasztás és a dohányzás jelentősen fokozza a gyomorrák veszélyét.
A diétás rost mellett a védő tényezők között szerepelnek az A- és az E-vitamin, valamint a karotinoidok, újabban a D-vitamin védő hatását is megfigyelték.
Az A-vitaminnak és származékainak, a retinoidoknak szerepet tulajdonítanak a sejtek növekedésében és növekedésük gátlásában. A megfigyelések összefüggést mutattak ki az alacsony A-vitamin-bevitel és egyes daganatos betegségek előfordulása között.
Bizonyították, hogy az A-vitamin a méhnyak-sejtek normál működését erősíti, és gátolja a méhnyak rosszindulatú sejtjeinek növekedését.
Az E-vitamint antioxidáns hatása révén ítélik kedvezőnek a daganatos betegségek megelőzésében. Hasonló hatást tulajdonítanak a C-vitaminnak is a rákos betegségek megelőzésében.
A D,-vitaminnal végzett vizsgálatok során arra a megállapításra jutottak, hogy a D-vitamin gátolja a prosztatarák ki fejlődését. A megfigyelések arról számolnak be, hogy a vérplazma magasabb D,-vitamintartalma védő hatású a prosztatarák megelőzésében.
Táplálékaink közül a vaj, a tej, a tojás, a D-vitaminnal dúsított margarinok, a lazac, a kaviár, a tőkehalfilé gazdag D-vitamin-forrás. A vizsgálatok azt is igazolták, hogy azoknál a népeknél, akiknél a bőséges napfény hatására magasabb a vérplazma D-vitamin-tartalma, a prosztatarák előfordulása ritkább.
A táplálkozás szabályai daganatos betegségekben
� Az elhízás veszélyeztető tényezőként szerepel, ezért fokozott figyelmet kell fordítani a kívánatos testtömeg megtartására.
� A zsiradékok és a nagyobb zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztását erősen csökkentse a rákos beteg.
� Fogyasszon bőségesen gyümölcsöt, rostban gazdag főzelékféléket, salátákat és gabona eredetű termékeket.
� Az étrend tartalmazzon bőven karotinban gazdag színes főzelékeket és gyümölcsöket.
� A kelbimbó, a káposzta, a brokkoli, a karfiol védő hatású vegyületeket tartalmaz, ezért az étrendben előnyösek.
� Kerülje a leégett, zsíros, grillezett, füstölt, pácolt, túl sós ételeket.
� Tartózkodjék a túl forró, a túl hideg, a túlzottan fűszeres ételektől és italoktól.
� Alkoholt csak mértékletesen fogyasszon.
� A dohányzást hagyja abba!
� Törekedjen a nyugodt életvitelre.
� Tartózkodjék gyakran friss levegőn.
