HTML

Diéta gyűjtemény

Diéta gyűjtemény

Friss topikok

Linkblog

Archívum

Diéta emelkedett koleszterinszint esetén

2010.12.07. 21:43 naturicumtrend


 

Koleszterin és szívinfarktus

 

 A magas koleszterint tünetmentes, mégis súlyos betegségek kockázatát növeli. Bizonyított, hogy a vér magas koleszterinszintje hajlamosít szívinfarktusra, érelmeszesedéssel járó betegségekre. A fölösleges koleszterin ugyanis -különösen más rizikófaktorok, mint dohányzás, magasvérnyomás jelenlétében - lerakódik az érfalban, beszűkíti az ér belfelületét, korlátozza a vérkeringést. A koleszterin lerakódás amit plakknak nevezünk, megrepedhet, a rátapadó vérlemezkékkel együtt elzárhatja a vér útját. Az ér által ellátott szívizomfelület fájdalom kíséretében elhal, szívinfarktus alakul ki.

 

Az érbetegség legfőbb rizikófaktorai:

-         emelkedett koleszterinszint

-         emelkedett trigliceridszint

-         alacsony HDL-koleszterinszint

-         magasvérnyomás betegség

-         dohányzás

-         elhízás

-         cukorbetegség

-         érbetegségek előfordulása a családban

 

A koleszterinszint csökkenése

 

Szerencsére magas koleszterinszint befolyásolható állapot, ezt számtalan vizsgálat és a mindennapi tapasztalat bizonyítja. A koleszterinszintet csökkenteni lehet diétával, életmód megváltoztatásával, fizikai tréninggel, de mintegy maximum csak 10-20%-kal, Gyakran, főleg szívkoszorúér betegség esetén a kívánatos 5 mmol/l alatti koleszterin célérték elérésére, a diéta nem elegendő, ilyenkor a gyógyszerekre is szükség van. A gyógyszerek közül ún. statinok alkalmasak a koleszterinszint több mint 30%-os csökkentésére. A kezelőorvosra kell bízni, hogy ő döntse el, mikor indokolt a diéta vagy -időnként már azzal egyidőben- statin terápia elkezdése is.

 

Milyen vérzsírokat ismerünk?

 

A koleszterin a legismertebb, amely bizonyos mennyiségben nélkülözhetetlen a szervezet számára, mivel a sejtek, hormonok, vitaminok, alkotórésze. Részben a szervezet, a máj termeli, részben állati eredetű tápanyagok fogyasztásával kerül a szervezetbe. Öröklött hajlam esetén egyátalán nem ritka a magas koleszterinszint, ez ilyenkor főleg a belső termelésből és kevésbé étkezésből származik és elsősorban gyógyszerrel csökkenthető. A normális koleszterinszint a felső határa 5.2 mmol/l. Arra kell törekedni, hogy ezt az értéket ne haladjuk meg, szívbetegség, cukorbetegség, érelmeszesedés esetén, vagy ha kettőnél több rizikófaktor is jelen van.

A HDL-koleszterin az infarktus elleni védőfaktornak tekintett HDL molekula által szállított koleszterin. Ez ha elegendő koncentrációban van jelen, képes a koleszterin lerakódását megakadályozni, sőt az érfalból felvenni, elszállítani. Mivel a HDL funkciója szerint védőfaktor, a szintje akkor jó, ha magas, tehát ha 1.0 mmol/l fölött, 1.0-2.0 között van. Kóros  az értéke 1mmol/l alatt.

A triglicerid egy másik vérzsírféleség, melynek normális felső hatása 2.3 mmol/l. Újabb ajánlások szerint ideális, ha értéke, 1.7 mmol/l alatt marad. A trigliceridet is a szívinfarktus egyik önálló rizikófaktorának tekintik, különösen elhízásban, cukorbetegségben, vagy alkohol fogyasztása esetén emelkedik meg vérszintje. Nőknél gyakran magasabb.

 

Milyen gyakran kontrolláltassuk a koleszterinszintet?

 

Az élete során egyszer legalább meg kell mérni mindenkinek a koleszterinszintjét, mert az kívülről nem olvasható le az emberekről. Ezt legalábbis ötévenként ismételni kell. De ha rizikófaktorok, családi veszélyeztetettség, szívbetegség áll fenn, akkor 3 havonként is kontrollálandó, különösen gyógyszeres kezelés során, de a kontroll gyakoriságát az  orvosnak kell megállapítani.

 

A magas koleszterinszint diétája

 

 

Az Ön kezelőorvosának, dietetikusának tanácsai és írásos anyagok alapján Ön megismerheti a diéta részleteit, melynek fő alapelvei a következők:

 

1.      Mivel koleszterin csak állati eredetű tápanyagban fordul elő és növényekben egyetlen mg koleszterin sincs, ezért zöldséget, főzeléket, gyümölcsöt, ill. gabonaféléket korlátlanul fogyaszthatunk, bár elhízás estén ezek mennyiségét se vigyük túlzásba. Ezen táplálékok növényi zsírtartalma is alacsony.

2.      A halak fogyasztása szintén kívánatos mivel a halzsír kedvező összetételű, csökkenti a trigliceridszintet és a trombózis hajlamot.

3.      Főzéskor, sütéskor az állait eredetű sertészsír és vaj helyett inkább növényi eredetű margarin ill. olajat használjunk. Utóbbiaknak magas az ún. telítetlen zsírsav tartalma, ami nem emeli, hanem inkább csökkenti a koleszterinszintet.

4.      A húsok közül a magasabb rejtett zsírtartalmú vörös húsok, a sertés a marha fogyasztása helyett a zsírszegény csirkét, pulykát (bőre nélkül) részesítsük előnyben.

5.      Amennyiben elhízás is fennáll, akkor kedvezőbbek ezek a táplálékok, de ilyenkor a kalóriabevitelre, az összmennyiségre már ügyelni kell.

 

 

A mozgás szerepe

 

Már mérsékelt, közepes intenzitású mozgás is csökkentheti a triglicerid- és a koleszterinszintet, javíthatja a védőfaktorként ismert HDL-koleszterin értéket, kedvező hatása lehet a vérnyomásra. Ajánlott mozgásféleség:

 

-         gyaloglás

-         futás

-         úszás

-         kerékpározás

 

A mozgásterhelés mértékére vonatkozóan a kezelőorvos véleményét is ki kell kérni.

 

 

Mikor van gyógyszeres kezelésre szükség?

 

Ezt elsősorban az összes adat ismeretében az orvosnak kell eldönteni. Mindenesetre vannak irányelvek, amelyek általában érvényesek:

 

-         Ha már szívkoszorúér betegség, más betegség, vagy cukorbetegség áll fenn, akkor már enyhe koleszterinszint emelkedést, tehát az 5.2 mmol/l feletti koleszterinszintet is diéta mellett egyúttal gyógyszerrel is kezelni kell, hogy az értéket az ideálisra csökkentsük

-         Ha még ilyen betegségek nincsenek, de több más rizikófaktor is jelen van, akkor 6.5 mmol/l felett jön szóba gyógyszer.

-         Ha semmi más eltérés nincs, csak a magas koleszterinszint az egyedüli rizikófaktor, akkor kell a 7.8 mmol/l feletti értéket kezelni, különösen férfiaknál vagy a változás kora utáni nőknél.

-         Ha a trigliceridszint a magas, pl. éhgyomori értéke 2.3-4.5 mmol/l között van, akkor a legújabb statinok közül olyan hatásút ajánlott választani, mely a trigliceridszintet is jól csökkenti.

 

Hogyan hatnak a gyógyszerek?

 

A koleszterinszint csökkenésében leghatékonyabbak az ún. statinok, melyek a szervezet belső koleszterin termelését, a máj koleszterinszintézisét csökkentik azáltal, hogy gátolják a koleszterin képződését elősegítő enzimeket. A tudományos kutatások révén egyre újabb, hatékonyabb és biztonságosabb statinokat állítanak elő, amelynek már több mint 30%-kal csökkentik a koleszterinszintet, és megközelíthetőleg a trigliceridszintet is. Az utóbbi években bebizonyosodott, hogy a statinokat a koleszterinszint csökkentésén kívül érelmeszesedés elleni hatásaik is vannak, lelassítják, sőt az esetek egy részben vissza is fejlesztik az érelmeszesedést. Infarktus után adva képesek az újabb infarktust megelőzni.

 

A magas vérzsírszint tünetmentes, krónikus anyagcsere betegség, ezért hasonlóan a cukorbetegséghez a diétát és szükség esetén a gyógyszeres kezelést egy életen át kell alkalmazni.

 

Célértékek:

 

Összkoleszterin szint:    < 5.0 mmol/l

LDL-koleszterin szint: < 3.0 mmol/l

Trigliceridszint:             < 2.0 mmol/l

HDL-koleszterin szint: > 1.0 mmol/l

 

 

 

Diétalap.hu

Szólj hozzá!

Diéta a köszvényes betegek részére

2010.12.07. 21:42 naturicumtrend

Diéta a köszvényes betegek részére

A köszvény lényege a purinanyagcsere zavara, amelynek következtében a húgysav felszaporodik a vérben, majd lerakódik az ízületekben, miközben fájdalmakkal járó heveny vagy idült ízületi megbetegedéseket okoz.

A köszvény étrendi kezelése

A köszvény kizárólag embereken előforduló betegség, melynél mind a vérben, mind a szövetekben megnövekszik a húgysav mennyisége. A húgysav a fehérjék egyik építőanyagából, a purinból keletkezik:

 

  • anyagcsere-folyamatok során,
  • sejtek pusztulásakor,
  • egyes táplálékaink alkotórészeiből.

A köszvény kialakulásáért felelős:

  • a fokozott termelődés,
  • a csökkent húgysavkiválasztás.

Ha túl sok húgysav keletkezik vagy táplálékainkkal túl sok jut a szervezetbe, illetve ha nem távozik elég gyorsan és tökéletesen, kialakul a köszvény.

Vannak gyógyszerek, melyek elősegítik a húgysav kiürülését a szervezetből, ennek ellenére az étrend és az életmód váltására szükség van. Ehhez gyakran társul a cukorés zsíranyagcsere zavara is. A betegek többsége túlsúlyos, mely szoros összefüggést mutat a mozgásszegény életmóddal és a fehérjedús táplálkozással.

A diéta célja:

  • a vér húgysavszintjének csökkentése,
  • a testsúly normalizálása.

A helyes táplálkozás főbb szempontjai

  1. A magas purintartalmú élelmiszerek kerülése.
  2. Bő folyadékbevitel (napi 2-3 liter: ásványvíz, víz, tea, gyümölcslé).
  3. Bőséges gyümölcsés zöldségfogyasztás.
  4. Alkoholtilalom.
  5. Erős fűszerek kerülése.
  6. Testsúlynak megfelelő energiabevitel.

Ne fogyasszuk a különösen magas purintartalmú élelmiszereket! Kocsonyahúsok, vese, velő, máj, szív, kagyló, lazac, hering, szardínia, élesztő. Fogyasztásukat kerüljük, vagy ritkán, kis mennyiségben fogyasszuk a magas purintartalmú élelmiszereket! Szalonna, tonhal, libahús, makréla, galamb, pisztráng, pulyka-, borjú-, szarvashús és a száraz hüvelyesek.

A mérsékelten magas purintartalmú élelmiszerek a következőképpen építhetők az étrendbe!

Húsok közül: sovány marha-, sertés-, csirke-, kacsa-, nyúlhús. Ezeket párolva, főzve, főtt gombócnak, húspudingnak és felfújtnak készítsük el. A napi fehérjeszükséglet biztosításához 5-7 dekagrammos mennyiségben javasolt fogyasztani. A hús purintartalma csökkenthető, ha a főzőlevét leöntjük. Ezért a húsleves fogyasztása nem javasolt. Kerüljük a zsíros, panírozott és füstölthús-készítményeket.

Zöldfőzelékek közül: kelbimbó, kukorica, spenót, karfiol, kelkáposzta, gomba, zöldborsó.

 

A kiváltó okok között szerepel a bőséges táplálkozás, az elhízás, a nagyobb mennyiségű hús, zsíros ételek, illetőleg szeszes italok fogyasztása. Ebből következik, hogy az ilyen betegségben szenvedők kerüljék az egyszeri bőséges, nagyobb mennyiségű húsfogyasztást, és tartózkodjanak a szeszes italok fogyasztásától.

A vérben kimutatható, emelkedett húgysavmennyiség egy része a szervezetbe kerülő purinbázisokból keletkezik, ezért az orvos purinszegény étrendet ír elő. Az engedélyezett napi purinfogyasztás ebben a betegségben nem több mint 100-200 mg. A diéta összeállításánál ezért ismerni kell az egyes élelmiszerek purintartalmát.

Igen alacsony,5 mg/100 g purint tartalmaz a tej, a tejtermékek a sajt, a túró, további a saláták és a gyümölcsök.

Alacsony, 10 mg/100 g purintaitalommal rendelkezik a fehér kenyér, a burgonya, a paradicsom, a főzőtök, a karalábé, a sárgarépa, a retek, a cékla. Ezeket az élelmianyagokat nyugodtan fagyaszthatja a köszvényben szenvedő beteg.

Jelentós, 60-100 mg/100 purint tartalmaz a sertés-, a mar-ha-, a baromfihús, a tengeri és az édesvízi halak, a bab, a borsó és a lencse. Ezek az. élelmiszerek mérsékelten szerepelhetnek az étrendben.

Igen magas, 200 mg/100 g purintartalma van a májnak, a vesének, az olajos szardíniának, a húskivonatokban gazdag ételeknek, mint például a húsleves és a kocsonya. Ezektől az ételektől tartózkodjék a köszvényes beteg.

A zsiradékok fogyasztását is korlátozni kell, ezért a húsokból a zsúrszegény, sovány húsokat és húskészítményeket kell a diétában a köszvényes beteg részére adni. Célszerű a zsírszegény, kor-szerű ételkészítési eljárások (teflonedény, alufólia stb.) használata, mert így zsírszegény és ízletes ételeket lehet készíteni.

Az élvezeti szerek közül az alkoholtartalmú italok fogyasztása tilos, de a kávé és a tea élvezete megengedett, mert a bennük található purinokat a szervezet nem használja fel a húgysavképzéshez.

Diétalap.hu

Szólj hozzá!

Diéta a csontritkulás megelőzésére és kezelésére

2010.12.07. 21:41 naturicumtrend


A csontritkulás a csontok anyagcsere-betegsége. A csontszövet mennyiségének megfogyatkozásával jár, ami egy bizonyos szint után fájdalmat, csontelváltozásokat okoz, vagy akár súlyos csonttörésekhez is vezethet. A csontritkulás Magyarországon kb. 1 millió embert érint, ami a lakosság 10%-a! A nőknél 34-szer gyakoribb a betegség és általában súlyosabb lefolyású is, mint a férfiaknál.

A csontszövet ugyanúgy élő sejteket tartalmaz, mint a szervezet egyéb szövetei. Az élet folyamán a csontfelépítés és a csontlebontás folyamatosan zajlik, aminek következtében a csontozat nagy része 1 év alatt kicserélődik. Gyermekkorban a növekedés befejeztéig a csontképződés van túlsúlyban, felnőttkorban egyensúlyi helyzet alakul ki (2025 éves korra alakul ki a maximális csonttömeg), a későbbi életkorokban pedig megindul a csontvesztés. Az évi 11,5%-os csontvesztés normálisnak tekinthető, de csontritkulás esetén a csontvesztés mértéke elérheti az évi 10-12%-ot is! A cél az, hogy minél nagyobb legyen a csúcscsonttömeg, azaz minél nagyobb csonttömegből induljon meg a csontvesztés. 5%-kal nagyobb csúcscsonttömeg 25-50%-kal csökkenti a csonttörések veszélyét!

A már kialakult csontritkulást visszafordítani nem lehet, de a tünetek romlása lelassítható.

A kalcium szerepe

Táplálkozási szempontból a legfontosabb a megfelelő kalciumfogyasztás. Az emberi testben kb. 1 kg kalcium található, aminek 99%-a a csontrendszer felépítésében vesz részt. A maradék 1% nélkülözhetetlen az idegrendszer és az izmok működéséhez, valamint a véralvadási folyamathoz. Ha valahol hiány keletkezik, a szervezet azt a csontokból pótolja.

Optimális napi kalciumbevitel: 0-6 hó: 400 mg, 612 hó: 600 mg, 1-10 év: 800 mg, 11-24 hó: 1200 mg, felnőttkor: 800 mg, változókor, időskor: 1200-1500 mg.

A kalcium felszívódása 20-25 éves korig a legjobb (átlag 60%, míg a későbbi életkorokban csak 20-40%).

A legjobb kalciumforrásnak a tej és a tejtermékek számítanak, mivel ezekben minden olyan tényező adott, ami segíti a kalcium felszívódását, illetve csontokba való beépülését. Tartalmaznak D-vitamint, A-, K- és E-vitamint, tejcukrot, tejfehérjéket, magnéziumot, foszfort, mikroelemeket stb. Figyeljünk arra, hogy lehetőség szerint inkább az alacsonyabb zsírtartalmú tejtermékeket válasszuk: 1,5% zsírtartalmú tej, 20% alatti zsírtartalmú sajtok, pl. Tolnai sovány sajt, Óvári sajt, Túra sajt, Tenkes sajt, köményes sajt stb.

Az előbbiek ismeretében érthető, hogy miért jelent problémát az, hogy a magyar lakosság tej- és tejtermékfogyasztása alacsony. A �80-as évekhez képest a �90-es évekre megduplázódott, 5 l/fő/évre nőtt, de az optimális a 15 l/fő/év lenne. A joghurt és kefir fogyasztása azért is kedvező, mert könnyebben emészthetőek, mint a tej vagy a sajtok, és a kalcium felszívódása is ezekből a termékekből a legkedvezőbb. Ezenkívül az élő kultúrával készített savanyított tejtermékeknek antimikrobális hatásuk is van, így hozzájárulnak a bélflóra épségben tartásához.

Léteznek még kalciummal dúsított élelmiszerek is, pl.: Kalci sajt, kalciumos Túró Rudi, tej (Vitalat), a tejcukorérzékenyek számára tejcukormentes tej (Magic Milk), a tejet nem kedvelők számára pedig kalciummal dúsított párizsi, kenyér, keksz, pudingpor stb.

A tejen, tejtermékeken kívül jelentős kalciumtartalommal bírnak még: a szójabab, a rozskenyér, a petrezselyem, a banán, az olajos magvak, a halhús és a kakaópor.

Kalciumban gazdag ásványvizeink: Fonyódi, Büki, Kékkúti, Visegrádi, Balfi, Mohai Ágnes ásványvizek.

Tévhit viszont az, hogy a sok kalciumot tartalmazó parajból, sóskából, zellerből és rebarbarából is be lehet vinni a szervezet számára szükséges kalciummennyiséget. Ezek a nyersanyagok sok oxálsavat is tartalmaznak, ami gátolja a bennük lévő kalcium felszívódását, sőt, túlzott fogyasztásuk esetén az egyéb élelmiszerekben levő kalciumot is megkötik.

Magnézium és D-vitamin

A csontanyagcserében a kalciumon kívül néhány egyéb anyag is fontos szerepet játszik. Az egyik ilyen anyag a magnézium. A magnézium 60%-a a csontokban található, a többi az idegek, izmok és az enzimek működéséhez szükséges. A szükséglet normál táplálkozással fedezhető. Fontos magnéziumforrásaink: szója, búzacsíra, zabkorpa, barna kenyér, olajos magvak, száraz hüvelyesek, főzelékek, gyümölcsök.

D-vitamin: D-vitamin hiányában a kalcium nem tud felszívódni a belekből, és nem tud beépülni a csontokba. Napi szükséglet: 7,5ľg, terhes/szoptató anyáknak: 12,5 ľg. Érdemes rá odafigyelni, mert a felmérések szerint az idősebb lakosság 1/3-a nem fogyaszt elegendő D-vitamint. Jó D-vitamin-források: vaj, tej, tojás, húsok, belsőségek és a margarinok, melyek a D-vitamint hozzáadott vitaminként tartalmazzák.

D-vitamin a bőrben is keletkezik napfény hatására, ezért fontos a mindennapi legalább félórás séta a szabad levegőn.

Veszélyforrások

Foszfor: kis mennyiségben szükséges a csontképződéshez, nagy mennyiségben fogyasztva viszont ellentétes lesz a hatása: nem engedi beépülni a kalciumot a csontokba, sőt, kalciumot von el a csontokból!

Ezért figyeljünk arra, hogy ne vigyük túlzásba a magas foszfortartalmú ételek fogyasztását. Ilyenek: a konzervek, krémek, szószok, ömlesztett sajtok, kólák, kávé. (Egy csésze kávé 100 mg-mal megnöveli a napi kalciumszükségletet.)

A koffeintartalmú italokhoz hasonlóan fokozzák a kalcium kiürülését a sózott, magas fehérjetartalmú ételek is. Köztudott dolog, hogy a dohányzás sok betegség rizikóját megnöveli, nem kivétel ez alól a csontritkulás sem!

További veszélyforrást jelent a mozgásszegény életmód, ami nem ad alkalmat arra, hogy a csontok a használat során megerősödjenek. Fontos tudni, hogy a túlzott kalciumfogyasztásnak is vannak veszélyei.

A túlzott kalciumfogyasztás ugyanis vesekövet, székrekedést okozhat, illetve rontja a vas és a cink felszívódását is. A mindenféle pezsgőtablettával, multivitamin- és ásványianyag-tartalmú készítménnyel önmagát "bebiztosítani" vágyó nem biztos, hogy jót tesz az egészségének! Ezért minden esetben kérjük ki az orvos, illetve a dietetikus véleményét, mielőtt újabbnál újabb készítmények szedését kezdenénk el!

Táplálkozási tanácsok

Végezetül néhány pontban összefoglalnám az itt leírtakat. A csontritkulás megelőzése, illetve a tünetek rosszabbodásának lelassítása érdekében akkor tettünk meg minden tőlünk telhetőt, ha odafigyelünk a következő szempontokra:

  • fogyasszunk napi 1/2 liter tejet, vagy ennek megfelelő tejterméket,
  • inkább házilag készített ételeket együnk, ne konzervételeket,
  • részesítsük előnyben a nyers gyümölcsöket és zöldségeket a konzervekkel szemben,
  • desszertként inkább gyümölcsöt, joghurtot vagy túrót fogyasszunk, mintsem csokoládét, süteményeket vagy egyéb cukrozott termékeket,
  • minél gyakrabban fogyasszunk halat (lehetőleg tengeri halat), magas kalciumtartalma mellett a vérzsírszintre gyakorolt hatása is nagyon kedvező,
  • minél kevesebb állati zsiradékot fogyasszunk, csökkentsük a hús és a felvágottak mennyiségét étrendünkben.
  • Mindig a zsírszegényebb termékeket válasszuk:
  • igyekezzünk normál testsúlyt elérni, illetve megtartani azt, kerüljük a felesleges kalóriákat, a nassolást,
  • kerüljük a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást,
  • ne feledjük el, hogy napi fél óra séta mindenkinek egészségére válik!

Könnyen belátható, hogy az itt leírtaknak megfelelően megvalósított vegyes táplálkozással megelőzhető a csontritkulás, illetve csökkenthetők a már kialakult betegség tünetei, lassítható a csontritkulás progressziója.

Diétalap.hu

Szólj hozzá!

Diéta Candida fertőzésekben

2010.12.07. 21:40 naturicumtrend


 Candida betegség ellen kidolgozott menük, a többi ételünkhöz hasonlóan készülnek. Nem használunk cukrot, tojást, húsféléket, finomított termékeket, fehér lisztet, aromákat, adalék anyagokat. A főzéshez П-vizet, és tengeri sót használunk.

Természetesen e mellett Anti Candidás ételeinket csak a Candida betegség elleni diétában fogyasztható élelmiszer nyersanyagokból készítjük. Az ételkészítés során kíméletes konyhatechnológiai eljárásokat alkalmazunk, hogy a nyersanyagok megőrizzék tápértéküket.



Mint mindig, most is törekszünk arra, hogy az étkezés ne kötelező rutin legyen, sokkal inkább élmény, egy gasztronómiai öröm, ami azzal a tudattal párosul, hogy egészséges tápanyaggal látjuk el szervezetünket.


Igyekszünk ételeink ízvilágát úgy kialakítani, hogy megtalálják közöttük kedvenceiket a magyaros ételek kedvelői, és a hagyományostól eltérő, reform ételek kedvelői is.



A menüt úgy állítottuk össze, hogy tartalmazzon reggelit, ebédet és vacsorát is. Szerintünk napi három étkezés elegendő, ha mégis többet szeretnének, a tízórait, uzsonnát készítsék el önmaguknak, vagy rendeljenek a reggeliből két adagot, és azt osszák el délelőtti és délutáni kiegészítő étkezésekre.


A menü úgy a leghatékonyabb, ha mindhárom elemét megrendelik, így biztos, hogy elkerülnek esetleges rossz ételpárosításokat, illetve megspórolják az ételkészítésre szánt időt, de ha úgy tartja kedvük, rendelhetnek a menüből csak egy ételt is.

 

 

 

Reggeli Naponta váltakozóan:

Fekete ribizli lé (cukormentes 100% gyümölcstartalmú).
A feketeribizli egy természetes vitaminkoncentrátum, (C, B, P vitamint, kalciumot, és vasat is tartalmaz) ezért eredményesen használható a fertőzések ellen, az immunrendszer megerősítésére.
Zöldségkrém
Brokkoliból, padlizsánból, burgonyából, céklából, zellerből, kelvirágból, karalábéból, sárgarépából, zöldbabból, zöldpetrezselyemből, készül, külön-külön vagy akár vegyesen.
A zöldségkrémek az alapanyagon kívül csak hidegen sajtolt napraforgóolajat, tengeri sót, vöröshagymát, fokhagymát, és olajos magvakat tartalmaznak. Fogyasztását élesztő nélküli rozskenyérrel javasoljuk.
Zabpehely müzli
Zabpehelyből, rozspehelyből, mogyoróval készülnek, fogyasztását rizstejjel javasoljuk.

 

 

 

Ebéd-Vacsora:
A főétkezések, állhatnak zöldségfélékből, gabonákból, és fehérjékből.
Az ételeket úgy állítjuk össze, hogy egy étkezésen belül ne keveredjenek a fehérjék és a szénhidrátok, illetve a szénhidrátként emésztődő táplálékok.

Fogyasztható szénhidrátok:
Gabonafélék: barna rizs, vad rizs, barna árpagyöngy, hajdina, quinoa, zab, rozs
Hüvelyesek: bab, borsó, lencse, csicseriborsó, szójabab

Fehérjék:
Joghurt, tönkölyfehérje, tofu

Zöldségfélék:
Az alább található felsorolásnak megfelelően.
A zöldségfélék egy része ehető nyersen is és főve is, míg bizonyos zöldségek csak főve, vagy csak nyersen fogyaszthatók. Az ételeinkben ezekre is odafigyelünk, az ebédre készített ételek főleg a nyers zöldségekből állnak, míg vacsorára párolva, vagy főve készítjük el őket.

Mit kell tudni a candidáról?

Candida
A Candida (Candida albicans) egy teljesen hétköznapi emésztőgomba, a sarjadzó gombák osztályának leggyakoribb faja. Minden ember emésztőrendszerében ott él, bekerülhet már a csecsemőkori szájpenésszel is, de normális esetben nem okoz semmilyen problémát, jelenléte hozzátartozik a normális bélflórához.
Az egészséges szervezetben a candida gomba a bél baktériumflórájának ellenőrzése alatt áll, (a bélben letelepedett gombák szaporodását szabályozza) de ha az károsodik, vagy tönkre megy, a belekben élő candida gomba elárasztja, eláraszthatja a szervezetet (az emésztő rendszert és nemi szervek nyálkahártyáját).
A baktériumflóra sérülhet az antibiotikumok túlzott alkalmazásától, fogamzásgátlószerektől, stressztől, lelki problémáktól. A candidafertőzés viszont csak akkor jön létre, ha a szervezet immunrendszere legyengült állapotban van.
A candida a bél nyálkahártyájának immunrendszerét támadja meg, beépül a bél hámsejtjeibe, megnöveli a sejfalak áteresztőképességét, ezzel bejuthat a véráramba, és gyakorlatilag bárhol megtelepedhet.

A gomba kimutatása nem egyszerű, mert szorosan összefonódva, telepszik meg a bélfalon, ezért a székletvizsgálat nem megbízható, a vérvizsgálat sem biztos, mert a legyengült immunrendszer ellenanyagszint vizsgálatának eredménye nem mutatja ki. A gomba jelenlétére utalhat viszont a magas májenzimérték és a magasabb koleszterinszint is.

A XXI. sz-ra a candidiasis a szegényebb országokban alig ismert, míg a fejlett országokban szinte népbetegséggé vált, nyugodtan aposztrofálhatjuk jóléti betegségnek is, előfordulása leginkább a helytelen táplálkozásra vezethető vissza.
Az egészségtelen táplálkozás első negatív hatása ugyanis az immunrendszert éri.
A betegség elterjedtsége ellenére nyugati orvoslás nem ismeri el a candidiasist komplex problémának, gyógyításával leginkább a természetgyógyászat foglalkozik. Sokszor a betegek sincsenek tisztában a problémájukkal, a különböző tüneteikre különböző orvosoktól várják a segítséget, pedig a panaszok összefüggnek.

A betegség tünetei:
A candida gomba olyan tüneteket hozhat létre (krónikus, és akut), melyek minden embernél mások és mások is lehetnek, és csak nagyon ritkán mutatnak összefüggést egymással, és bármiféle gombás megbetegedéssel. A tünetek nem jellegzetesek, sőt gyakran egyéb betegségekre utalnak.
Nevezhetjük bátran ezerarcú betegségnek amely képes a legjobb szakembereket is megtéveszteni. A "saját" tünetein kívül más betegségek tüneteit is képes súlyosbítani.

  • allergiás reakciók: élelmiszer-allergiák, asztma, vegyszerekkel szembeni érzékenység
  • allergiás tüneteket
  • álmatlanság, alvászavarok, lidérces-üldözéses álmok
  • asztmás megbetegedés
  • bizonytalan hasi panaszok
  • bizonytalanság, határozatképtelenség
  • bőrkiütések
  • bőrtünetek: csalánkiütés, viszkető bőrfelületek, vörösödés, ekcéma ...stb.
  • éhség esetén jelentkező (esetleg remegéssel járó) rosszullét
  • emésztőrendszeri problémák(hasmenés, székrekedés, puffadás)
  • fáradékonyság, fáradtság érzet
  • fejfájás (migrén)
  • feledékenység, emlékezetzavar (memóriazavar), szétszórtság, koncentrációképesség- csökkenés (fiatalkorban is)
  • férfiaknál makacs prosztatagyulladás
  • folyás és a szeméremajkak indokolatlan megduzzadása, érzékenysége
  • gondolkodási képtelenség (mintha nem ezen a bolygón élne), képtelen magán uralkodni,
  • gyakori felfázás, hólyaghurut
  • gyermekek esetében: hiperaktivitás, tanulási nehézségek, gyakori felső légúti és középfülgyulladások, bőrviszketés, hasfájás, hasmenés, étvágytalanság...stb.
  • gyomorégés, haspuffadás (kellemetlen, fájdalmas), gázképződés, hasfájdalom
  • hajhullás, korpásodás, hajzsírosodás
  • hasmenés vagy székrekedés
  • hólyaghurut
  • ingerlékenység, robbanékonyság, intolerancia.
  • ismeretlen eredetű izomfájdalom, görcs, merevség, illetve izületi bántalmak
  • kimerültség, letargia
  • krónikus fejfájás
  • különféle izom-és izületi fájdalmak
  • különféle szívpanaszok
  • látásromlás: kettőslátás, homályos látás, szikrázó látás ...stb,
  • libidó csökkenés vagy szexuális vágy elvesztése,
  • méhnyálkahártya-gyulladás, visszatérő petefészekciszták, vagy gyulladások, petevezeték-gyulladás, meddőség
  • menstruációs zavarok, prementruális feszültség, PMS tünetek
  • nőknél a gyakori hüvelyi gombás fertőzés
  • pajzsmirigy cisztás megbetegedése, túl- vagy alulműködése
  • prosztatagyulladás
  • rossz körérzet
  • rosszkedv, labilis kedélyállapot, depresszió, pánikbetegség, halálfélelem, öngyilkossági hajlam
  • sorulás vagy krónikus hasmenés
  • tartós hőemelkedés
  • testsúlycsökkenés vagy elhízás
  • torokfájás
  • vaginális panaszok: folyás, égő érzés, viszketés
  • vastagbélgyulladás
  • végbélviszketés
  • vesemedence-gyulladás

Amennyiben e tüneteket, nem támasztja alá szervi elváltozás, leginkább a Candida albicans gomba elszaporodása gyanakodhatunk.

A Candida kimutatása:
A Candida albicans kimutatása történhet nyelvkaparékból, torokváladékból, hüvelykenetből, de főként a vérsavóban lévő candida antitestek jelenlététől.

Kit támadnak a gombák, milyen okok vezethetnek a Candidiasis kialakulásához:

 

  • Egészségtelen táplálkozás.
    A túlzott cukor, keményítő, fehérliszt, élesztő, feldolgozott és finomított élelmiszer, tartósítószer fogyasztás. A vitaminban és ásványi anyagokban szegény táplálkozás.
    Mindezek rombolják az immunrendszert, utat engednek a fertőzéseknek.
  • A baktériumölő-szerek.
    A túlzásba vitt sterilitás hajszolásával elpusztulnak a bőrön élő védő baktériumok is, így természetes "ellenség" hiányában könnyen szaporodik a candida gomba.
  • Az antibiotikumok túlzott alkalmazása.
    Az antibiotikumok elpusztítják a belek normál baktériumflóráját, ezzel gyorsul a candida szaporodása.
    Másrészt az antibiotikumok által elpusztított mikroorganizmusok remek táptalajul szolgálnak a gombáknak.
  • A szintetikus ruhaneműk használata, amely megakadályozza a bőr légzését.
  • A stressz, amely legyengíti az immunrendszert.
  • Immunrendszer gyengesége.
  • Fogamzásgátlók, hormon készítmények és szteroidok szedése.
  • Cukorbetegség.
  • Szénhidrátban (édesség) dús táplálkozás.
  • A terhesség és a havi ciklus alatt történő hormonszint ingadozás.

 

 

A Candidiasis kezelése:
A candida szénhidráttal táplálkozik, ezért ezt kell megvonni tőle, illetve a szervezetünktől.
Az eredményes terápia minimum 3, de akár 6 hónapig is tarthat. Legfőbb cél a bél eredeti flórájának visszaállítása, amely összetett feladat. Ki kell irtani a gombát, majd vissza kell "telepíteni" a bél jóindulatú baktériumait.
Mindez legegyszerűbben, és legkíméletesebben táplálkozással, a megfelelő diétával valósítható meg. Egyszerűen szólva nem eszünk olyat amit a gomba szeret, és mindent megeszünk amit a gomba nem szeret.

A megfelelő táplálkozást ajánlatos kiegészíteni bélmosással, (colon hidroterápia), hogy a pusztulófélben lévő gombák által termelt veszélyes toxinokat hatástalanítsuk.

Ezek mellett természetesen az immunrendszer erősítését, valamint a lélek kezelését sem szabad elfelejteni.

Asztrológiai megközelítésben a gomba a Plútóhoz tartozik. A Plútó jelentése váltás, változás, tehát a betegnek el kell gondolkodnia az életében, életvitelében szükséges változások megtételén.

 

A legkeményebb az első két hónap, ekkor kell a legszigorúbb diétát tartani. Ezután már kicsivel könnyebb lesz, szinte csak a szervezet lúgosítására kell figyelni.
Soha nem szabad éhezni, mert az a savasodás felé nyomja a szervezetet, és puffasztja a hasat.

 

 

 

Tiltott élelmiszerek

 

  • Alkohol tulajdonképp cukor, kerüljük el!
  • Amerikai mogyoró
  • Aszalt gyümölcsök
  • Barbecue-szószok
  • Befőttek
  • Burgonya
  • Búza
  • Cikória
  • Cukor
  • Cukorkák
  • Cukrozott üdítőitalok, szörpök
  • Cseresznye
  • Csokoládé
  • Csokoládé
  • Datolya
  • Dinnye
  • Dió
  • Ecet
  • Ecet, ill. ecetes élelmiszerek
  • Édességek
  • Élesztő
  • Élesztős termékek
  • Élesztővel készült élelmiszerek
  • Endívia
  • Erjedt, illetve erjedéssel készült termékek
  • Fehér rizs
  • Fehérkenyér, zsemle, kifli
  • Feles borsó
  • Fermentált, (erjesztett) ételek
  • finomított cukor
  • Finomított ételek
  • Finomított olajok
  • Gesztenye
  • Gomba
  • Gyümölcslevek
  • Kakaó
  • Kechup, majonéz, mustár
  • Kefír
  • Kesudió
  • Kész mártások (pl. Worchester)
  • Kész salátaöntetek
  • Koffein
  • Kókusz
  • Kukorica
  • Kukoricakeményítő
  • Mazsola
  • Mustár
  • Nutella
  • Padlizsán
  • Penészgombás termékek
  • Pisztácia
  • Rebarbara
  • Sajt (a legtöbb fajta) különösen a penészes sajtok
  • Sör, bor, pezsgő
  • Sütőpor
  • Szárított gyümölcs
  • Szénhidrátok, vagyis a cukor, keményítő
  • Szilva
  • Szójatermékek
  • Szőlő
  • Tehéntúró
  • Tejföl
  • Tejszín

 

 

A szigorú diétában tiltott, de később fogyasztható

 

  • Alma
  • Avokádó
  • Bab
  • Banán
  • Borsó
  • Cseresznye
  • Kopasz barack
  • Könnyű sajtfélék, amik nem penészképződéssel, gombás érleléssel készültek
  • Körte
  • Kukorica
  • Szőlő (max. 12 szem naponta)
  • Tej

 

 

Szabadon fogyasztható élelmiszerek

 

  • Adzuki bab
  • Áfonya
  • Agar agar
  • Alma
  • Amarant
  • Ananász
  • Articsóka
  • Ásványvíz
  • Avokádó
  • Bab (vörös, tarka, fekete, mungó, adzuki)
  • Babcsíra (csak főzve)
  • Bambuszrügy
  • Barnarizs
  • Bazsalikom
  • Bifidus-os joghurt
  • Borsó (csak 1 hónap után)
  • Brokkoli
  • Cékla
  • Citrom
  • Cukkíni
  • C-vitamin
  • Csemegepaprika
  • Csicseriborsó
  • Csicsóka
  • Csírák (bab, lucerna, hagyma, de csak főve!)
  • Egres
  • Élesztő mentes kenyér
  • Fehérkáposzta (csak főve)
  • Fehérrépa
  • Fokhagyma
  • Fűszerek: kakukkfű, bazsalikom, majoránna, kömény, ánizsmag, szegfűszeg, kapor, petrezselyem, paprika, fahéj, kardamom, karob
  • Grapefruit
  • Gyógynövények: kakukkfű, diólevél, bazsalikom, cickafark, apróbojtorján, körömvirág, citromfű, orbáncfű
  • Gyümölcs
  • Hagyma (vörös, fehér, póré)
  • Hajdina (csak főve)
  • Hidegensajtolt olajak
  • Joghurt (natúr)
  • Juhtúró
  • Káposzta (csak főve)
  • Karalábé
  • Karfiol (csak főve)
  • Kecsketej
  • Kelbimbó (csak főzve)
  • Kelvirág (csak főve)
  • Kiwi
  • korpatermékek
  • Kökény
  • Köles
  • Lencse( vörös, barna, szürke, de csak főve)
  • Lenmag
  • Lenolaj
  • Mandula
  • Mángold
  • Metélőhagyma
  • Napraforgómag
  • Növényi olajok
  • Paradicsom
  • Paszternák (csak főve)
  • Pekándió
  • Petrezselyem
  • Quinoa (csak főve)
  • Retek, fehér, fekete
  • Ribizli
  • Rozs
  • Saláta (római, ruccola, batávia radicchi)
  • Sárgarépa
  • sárgarépa
  • Sóska
  • Spárga
  • Spenót
  • Sütőtök
  • Szeder
  • Szezám
  • Szója készítmények (csak 2 hónap diéta után)
  • Teák
  • Tejcukor, egyedül a tejcukor az engedélyezett, mivel a laktózt a gombák nem tudják lebontani, így az nem szolgál számukra táplálékul.
  • Tofu (csak megfőzve)
  • Tojás
  • Torma
  • Tök
  • Tökmag
  • Tönköly
  • Uborka
  • Vöröskáposzta
  • Zab
  • Zeller
  • Zöldbab
  • Zöldborsó
  • Zöldbúzafűlé

Amiket a Candida utál:

  • Fahéj
  • Fokhagyma
  • Tárkony
  • Vöröshagyma

A diéta legjobban személyre szabottan működik. Természetesen keretek között, de van akinek ez, van akinek más hat. Kezdésnek, változtatásnak mindenképp jó, és a saját tapasztalatok alapján a diétát lehet, sőt kell is finomítani.

A gyümölcsöket csak frissen, legalább 20 perccel étkezés előtt, a zöldségeket lehetőleg frissen, minél inkább nyersen fogyasszuk.
Különösen hasznos a grapefruitmagolaj! Ez egy olyan vegyületet tartalmaz, melynek gombaölő hatása van.
Nagyon fontos a sok ásványanyag, a sok vitamin, melyeket lehetőleg friss zöldségekből, gyümölcsökből szerezzünk be!
B1, B3, B6, C, E-vitamin, folsav, biotin, magnézium, kálcium, réz, króm, litium, cink.

 

Biochef

1 komment

Alkoholos májkárosodás diétája

2010.12.07. 21:38 naturicumtrend


Az alkohol olyan májméreg, melynek lebontása súlyos zavarokat okoz a májsejtekben. Az alkoholos májbetegség kialakulásában szerepet játszó fontos tényezők: az elfogyasztott alkohol mennyisége, a beteg tápláltsága, genetikai és anyagcsere jellemzők. A nők általában érzékenyebbek az alkoholra. Az alkohol okozhatja a máj gyulladását, kialakulhat zsírmáj, vagy előidézhet májzsugorodást.

Az alkoholos italokat rendszeresen fogyasztóknál táplálkozási hiánybetegségek alakulhatnak ki. Az alkohol csökkenti az étvágyat, a gyomor- és bélnyálkahártya gyulladását okozhatja, és nem ritkán vált ki hasnyálmirigy-gyulladást. A bélnyálkahártya-gyulladás következtében a tápanyagok felszívódása elégtelen, gyakori a hasmenés. Romlik a zsírban oldódó vitaminok, és a B12-vitamin, a kalcium, a vas felszívódása. Zavart szenved az A- és a B12-vitamin tárolása.
Az alkoholbetegség a leggyakoribb oka a B1-vitamin-hiánynak. Ennek magyarázata az elégtelen bevitel, a rossz felszívódás és az alkoholfogyasztás miatti szükségletnövekedés. Az alkoholbetegek közül a legtöbben rendszertelenül étkeznek, táplálkozásuk egyoldalú, az energiabevitel döntő része az alkohol energiatartalmából adódik. Ha az alkohol hasnyálmirigy-gyulladást okoz, a tápanyagok emésztése zavart szenved és nem ritkán cukorbetegség alakul ki.

Az alkoholos májkárosodás esetén a leghatékonyabb gyógymód az alkoholfogyasztás abbahagyása!

Ebben segíthet az ivásról leszoktató programban való részvétel, nélkülözhetetlen a közvetlen környezet támogatása. Ha a beteg abbahagyja az ivást, a májkárosodások egy része rendbe jöhet, és nő a beteg életesélye.

Étrend: a máj működésének javításához kiegyensúlyozott tápanyag-összetételű étrendre van szükség. A regenerációhoz a jó minőségű fehérjét (esszenciális aminosavakban gazdag) tartalmazó táplálék elengedhetetlen. A vitaminok közül a B1-, B12-vitaminra és folátra igen nagy szükség van. B1-vitaminban gazdag a máj, a teljes kiőrlésű liszt (barna kenyerek), a hüvelyesek és az élesztő. A B12-vitamint az állati eredetű élelmiszerek tartalmazzák több-kevesebb mennyiségben; kiemelkedően magas a máj B12-vitamin-tartalma. Kitűnő folátforrás a máj, a leveles zöldségek, különösen a paraj, a gyümölcsök és az élesztő.
A gyakori kis étkezések megkönnyítik az étvágytalan beteg számára a szükséges táplálék elfogyasztását.

Zsírmáj 

A zsírmáj kialakulásának leggyakoribb oka az alkoholbetegség, az elhízás, a cukorbetegség és a vegyszerek, valamint a gyógyszerek okozta toxikus hatás. A zsírmáj általában ártalmatlan és spontán visszafejlődhet, ha a kiváltó okot megszüntetjük. Kivételt képez az alkohol hatására kialakuló májkárosodás, mely végül májzsugorhoz vezethet. Kövér betegeknek súlycsökkentés javasolható.

Hasvízkór 

(hasűri folyadékgyülem)

Leggyakoribb oka a májzsugorodás, különösen az alkoholos eredetű, de nemcsak májbetegség állhat a háttérben, hanem például szívelégtelenség is.
A kezelés fontos eleme az ágynyugalom és a sószegény étrend. A napi nátriumbevitel 2000 mg körül legyen!

Májelégtelenség 

Amikor a máj jelentős része elpusztul, működése súlyosan károsodik. A hasüregben folyadékgyülem szaporodik fel, az agy működése romlik, rendszerint sárgaság is fennáll. Orvosi kezelés szükséges!


Étrend: segít a szigorú diéta. Az étrend fehérjetartalmát jelentősen csökkentjük, kb. 0,5 g/testtömeg kg-ra, figyelünk a sóbevitelre, bőven adunk szénhidrátokat. A májbetegség ezen szakaszában a növényi eredetű fehérjét jobban tolerálják a betegek. Amennyiben a beteg állapota javul, nagyon lassan növeljük a fehérjebevitelt 0,8 g/testtömeg kg-ra (ideális testtömeg kg-ra), és már adhatunk állati eredetű fehérjét is.

Receptek

Sajtos parajleves pirított zsemlekockával

Hozzávalók 4 személyre:
- 40 dkg friss paraj
- 1 liter szűrt húsleves
- 2 dkg margarin
- 1 dl tejszín
- 8 dkg karaván sajt
- 1 db zsemle
- vöröshagyma, őrölt szerecsendió, fehér bors, só

Elkészítés: a paraj szárát lecsipkedjük és a leveleket hideg vízben alaposan megmossuk. A paraj leveleit kevés húslevesben puhára főzzük, ha megfőtt, a maradék levesben turmixoljuk. A margarinon az apróra vágott vöröshagymát megfonnyasztjuk, ráöntjük a parajturmixot és kevergetve lassú tűzön felforraljuk. A megfőtt levest tejszínnel dúsítjuk, szerecsendióval, fehér borssal, kevés sóval fűszerezzük.
A zsemlét kis kockákra vágjuk, és szárazon megpirítjuk. Tálaláskor pirított zsemlekockát a reszelt sajttal együtt a levesbe szórjuk.
Egy adag energia- és tápanyagtartalma: energia 196 kcal, fehérje 7 g, zsír 14 g, szénhidrát 10 g, élelmirost 2 g, koleszterin 37 mg.


Parajtorta

Hozzávalók 4 személyre:
- 16 dkg liszt
- 8 dkg margarin
- kb. 0,5 dl víz
- 40 dkg friss paraj
- 0,5 dl 12% zsírtartalmú tejföl
- 5 db tojás
- 4 dkg karaván sajt
- 10 dkg gépsonka
- őrölt szerecsendió, fehér bors, só

Elkészítés: a lisztet a margarinnal gyorsan elmorzsoljuk, kevés sóval ízesítjük és vizet hozzáadva tésztát gyúrunk. A tésztát hűtőszekrényben pihentetjük. A paraj szárát lecsipkedjük és a leveleket alaposan megmossuk. Enyhén sós vízzel leforrázzuk a leveleket, majd leszűrjük. Amikor kihűlt, a tejföllel együtt turmixoljuk. Ebbe a turmixba keverjük ezután a lereszelt sajtot és egy egész tojást. Fűszerezzük szerecsendióval, fehér borssal, kevés sóval. Ezután egy alacsony peremű, kerek tortaformát (gyümölcstortaforma) kibélelünk az elkészült tésztával, és a tésztára kenjük a parajkeveréket. Előmelegített sütőben, közepes lángon kb. fél órán át sütjük. A keményre főtt tojások fehérjét és sárgáját külön-külön lereszeljük, a sonkát apróra vágjuk. A megsült parajtortát megszórjuk a reszelt tojással és az apróra vágott sonkával. Mindezt oly módon, hogy a torta közepét kör alakban megszórjuk tojásfehérjével, majd kifelé haladva sonkával, még kijjebb tojássárgájával.
Egy adag energia- és tápanyagtartalma: energia 465 kcal, fehérje 22 g, zsír 27 g, szénhidrát 34 g, élelmirost 4 g, koleszterin 264 mg.

 

Diétalap.hu

Szólj hozzá!

Az idült vastagbélgyulladás diétája (colitis ulcerosa)

2010.12.07. 21:37 naturicumtrend


A fekélyes vastagbélgyulladás idült, súlyos, jellemzően hasmenéses időszakokkal jelentkező, de székrekedéssel váltakozható, gyakran testi leromlással járó betegség.

Nevéből is következően a vastagbél nyálkahártyájának idült fekélyképződéssel járó gyulladásos betegsége, mely során a testi leromlás egyrészt a lázas állapotok, másrészt az étvágytalanság, valamint a régebben túlságosan szigorú diéta, illetve a véres hasmenés miatt következik be.

 A betegség oka a szervezetet védő immunrendszer működési zavara (autoimmun folyamat). A diétás kezelés a tünetmentes időszakokban gyakorlatilag megegyezik az egészséges táplálkozással, amelyben a változatosság a legfőbb irányelv, valamint a bizonyítottan panaszt okozó táplálék elhagyása.

Talán a legfontosabb: bátorítani Önt vagy a beteget, akit ápol, az élelmi rostokban gazdag zöldség és főzelékfélék, gabonaneműek fogyasztására (ismételni kell, hogy a panaszt okozók kivételével) olyan mennyiségben, amilyenben még nem váltanak ki rosszabbodást, hasmenést.

A diéta másik eleme a tejcukormentesség. Elég gyakori idült fekélyes vastagbélgyulladásban, hogy a vékonybél nyálkahártyájában nem termelődik a tejcukrot emészteni képes enzim. Egyes vizsgálatok arra utalnak, hogy a tengeri halak (makréla, lazac, heck, tonhal, szardínia stb.) fogyasztásával a szervezetbe kerülő zsírsavak kedvező hatásúak, érdemes tehát kipróbálni ezek fogyasztását. Általános tapasztalat, hogy a beteg fél a táplálkozástól és számos tápláléktól, pedig a jó időszakokban gyakorlatilag mindent szabad enni-inni. Célszerű azonban gyakrabban étkezni, mint korábban, egyszerre kis mennyiségeket.

Amint a bevezetőben említett, a fekélyes vastagbélgyulladás és a többi idült vastagbélhurut (pl. Crohn betegség, stb.) járhat hasmenéssel, székrekedéssel és ezen szakaszok váltogathatják egymást. Az egyes szakaszokban különbség van a diétás kezelésben is.

A hasmenéssel járó formák diétás kezelése

A diéta lényege: zsírszegény, tejtől és tejtermékektől mentes táplálkozás. A testsúlynak és a testi erőnlétnek (tápláltságnak) megfelelő energia bevitelről azonban gondoskodni kell! Az étrendnek megfelelő mennyiségben kell tartalmaznia fehérjéket, vitaminokat, ásványi sókat, rostanyagokat és folyadékot. A zsírszegénység azért fontos, mert mind az állati, mind a növényi zsiradékok fokozzák a bélmozgásokat, ingerlik a vastagbelet. Gyakran a zsírok emésztése sem tökéletes, s a széklet nagy mennyiségű emésztetlen zsírt és zsírban oldott vitamint tartalmaz. A tej és tejtermékek fogyasztása - ismét hangsúlyozzuk - a legtöbb esetben tilos. Egyrészt súlyos túlérzékenységi reakciót válthatnak ki. Ráadásul egyes tejtermékek zsírban is gazdagok, tehát kétszeresen károsak. A különösen érzékeny betegek állapota már egészen kis mennyiségű tej fogyasztásától is súlyosbodhat, ezért a tejjel, teitermékekkel készült sütemény, piskóta, hideg, vagy meleg konyhai készítmény tejtartalmára is gondolni kell Az erős hasmenés és a bélnyálkahártya túlzott váladékozása miatt a szervezet igen sok energiát és tápanyagot (fehérjét, vitamint és ásványi sót) veszít, ezért az idült fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedők többsége sovány, testileg leromlott. Ha láza is van a betegnek még több tápanyagot veszít. Ebből következik, hogy a diétának - amint fentebb már említettük - több energiát és tápanyagot kell tartalmaznia részben a veszteségek pótlására, részben az egyensúly fenntartására, mint az egészséges ember táplálékának. Az ilyenkor szükséges 2 500�3 000 Kcal (10 400-125 010 KJ) energiát csak úgy lehet biztosítani, ha növeljük az étkezések gyakoriságát. Ezért 6-7 étkezést kell beállítani, 2-3 óránként étkezzünk.

Miből álljon a diéta? Milyen élelmiszer anyagokkal, élelmiszerekkel kell az említett energiamennyiséget a szervezetbe juttatni?

Mindenek előtt fehérjéket kell fogyasztani. Fehérjékből pótolja a szervezet az elpusztult sejtjeit, a fehérjék segítik a szervezet védekezőképességét fenntartani, a betegségektől megóvni, tehát a fehérjék, különösen az állati fehérjék nélkülözhetetlenek a leromlott beteg számára. Ezeket azután ki lehet egészíteni növényi fehérjékkel, illetve jól összeválogatva az utóbbiakat, teljes értékű fehérjét fogyaszthat a beteg (pl.: a burgonya, zöldség és főzelékfélék és a gabonafehérjék együtt teljes értékű fehérjét képeznek). Az értékes állati fehérjék közül a tej és tejtermékek kiesnek, tehát maradnak a húsok a húskészítmények és a tojás. A tojás igen változatosan készíthető el. A húsok és húskészítmények közül elsősorban a zsírszegények jöhetnek szóba, baromfi, sovány és fiatal marhahús, máj, zsírszegény húskészítmények (gépsonka, zalahús, sonkaszalámi). Úgy kell összeállítani a napi menüt, hogy valamennyi étkezés tartalmazzon állati eredetű fehérjét is. Ez nem könnyű feladat, de kis ügyességgel és néhány hetes gyakorlattal nem okoz gondot

A fehérjéken kívül energiaforrásokat is kell biztosítani

Mivel a zsírok nem jöhetnek szóba, maradnak a szénhidrátok. Fekélyes vastagbélgyulladásban legjobban bevált és elterjedt szénhidrátforrás a burgonya és a rizs. Mindkettőt igen sokféleképpen lehet elkészíteni. Mellettük azonban más nyersanyagokból is készíthetünk köreteket, ételeket. Melyek között válogathatunk? Induljunk ki abból, hogy legfontosabb feladatunk a gyulladás mérséklése és a hasmenés megszüntetése. Erre a célra legalkalmasabbak a pektin tartalmú élelmianyagok. (alma, birs, körte, sárgarépa, burgonya, cseresznye, földieper, fekete ribizke, banán, bab zöldborsó). Van pektin a szilvában, és a fejes káposztában is, de ezek nem feltétlenül tartoznak a diétába, mert pl. a szilva anyagai fokozzák a bélmozgást, a káposzta pedig puffasztó hatású és szintén fokozza a bélmozgást. Legjobb tehát, ha a beteg burgonyát, rizst, zöldséget és gyümölcsöket fogyaszt pektinforrásként. Nem tartalmaznak sok pektint, de fontosak összetételüknél, tápanyagtartalmuknál fogva a tök, patisszon, padlizsán, karfiol, uborka, zöldpaprika, fejes saláta, őszibarack, sárgabarack, meggy, málna, főtt tésztafélék (pl.: galuska, metélt, csőtészta, tarhonya), valamint a többi lisztből készült termék: kenyér, péksütemények. A rostban gazdag, bélmozgást fokozó karalábé, káposzta, kelkáposzta szilva, szőlő, dinnye egyéni elbírálást igényel. Ha ezek fogyasztása után rosszabbodik a beteg állapota, el kell hagyni őket. Ha viszont nincs panasz, nyugodtan adhatók, de ellenőrizni kell, nem az elkészítési mód okozta-e a panaszokat, pl. rántott, rakott főzelékfélék esetén a sok rántás használata.

A székrekedéssel járó formák diétás kezelése

A diéta az előbbiekhez hasonló elveken alapul: elegendő energiát adó táplálékot kell fogyasztani, a tejen és tejterméken kívül valamennyi állati eredetű fehérjét, minden étkezés során ehet. A diéta gerincét a burgonya, rizs, a zöldség- és főzelékfélék és a gyümölcsök képezik. A különbség annyi, hogy a székrekedés miatt előnyben kell részesíteni a beleket mozgató, hashajtó hatású élelmianyagokat (szilva, dinnye, káposzta, karalábé, kelkáposzta, paradicsom, paraj, sóska). De természetesen a többi zöldség-főzelék és gyümölcs is fogyasztható.

Folyadékfogyasztás

Mindkét betegségformában bőséges folyadékbevitelre van szükség, (világos tea, a gyümölcs és zöldség levesek, présnedvek, szénsavmentes ásványvízzel készített limonádé és tiszta víz). A székrekedéssel járó formában szabad feketekávét fogyasztani, a hasmenéses formában csak akkor, ha nem okoz panaszokat. Vízzel készült kakaót szabad inni. Alkoholt egyik formában sem engedjük. Naponta 2-3 liter folyadékot kell meginni, a folyadékveszteség pótlására valamint székrekedés leküzdésére.

Ásványi só pótlás

Mindkét formában, de esősorban a hasmenéssel járó típusban enyhébb-súlyosabb ásványhiány alakul ki (mész, vas, só és magnézium hiány). Minthogy a tej és tejtermékek tiltottak, lisztből készült termékekkel, húsféleségekkel kell ezeket pótolni. (10 dkg kenyérben 20 mg mész van, 10 dkg zsírszegény sonkaszalámi 20 mg-ot tartalmaz). Kitűnő mészforrás a tojás (1 db tojásban 20 mg) és jelentős a zöldség- és főzelékfélék mésztartalma is (10 dkg parajban 130 mg, ugyanennyi sóskában 110 mg, karfiolban 30 mg, zöldborsóban 35 mg, tökben 20 mg, sárgarépában 15 mg mész van). Gyümölcsökkel is fedezhető a mészszükséglet (10 dkg banán 110 mg, málna 30 mg, szeder 50 mg, ribizke 55 mg, szőlő 30 mg meszet tartalmaz), de az olajos magvakban még ennél is többet tartalmaznak. Arra kell törekedni, hogy a diéta legalább 600-700 mg meszet tartalmazzon naponta. Szükség lehet gyógyszeres pótlásra is (erről orvosa tájékoztatja). A megnövekedett vasszükséglet elsősorban tojás, húsok, húskészítmények fogyasztásával elégíthető ki. Magnézium a kálium és nátrium sók pedig főleg állati és növényi eredetű élelmianyagokkal pótolhatók.

Vitamin kiegészítés

A D-vitamin szükséglet elsősorban tojás, hús, vaj és vitaminnal dúsított margarin fogyasztásával elégíthető ki (naponta 1-2 dkg fogyasztható belőlük). Az A-vitamin pótlására szintén legjobb a tojás, vaj, és a margarin, valamint a sárgarépa, a zöld, a barna- sárga színű zöldség-főzelékfélék. A C-vitamin hiány zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök fogyasztásával előzhető meg, de célszerű naponta 200-300 mg C-vitamin tablettát is szedni.

Fűszerezés

Csak az enyhe fűszerek használata javasolt.

Diétalap.hu

Szólj hozzá!

Az idült bélhurut diétája

2010.12.07. 21:36 naturicumtrend


A diéta lényege a tej- és tejtermékmentes táplálkozás. A tej emésztése és alkotóelemeinek felszívódása a legtöbb bélbetegségben romlik, ezért tejet, tejterméket nem szabad fogyasztani.

 A bélnyálkahártyát bevonó, gyulladást csökkentő hatása miatt a diétában elsősorban a pektin tartalmú zöldség-, főzelékfélék és gyümölcsök szerepelnek, valamint a burgonya. Felhasználhatók a rizs és kisebb mértékben a főtt tésztafélék is. Az értékes fehérjeforrások közül elsősorban a zsírszegény húsok és húskészítmények, valamint a zsírszegényen elkészített tojás fogyasztható. A zsíremésztés és- felszívódás zavara is gyakran társul a bélbetegséghez, emiatt szükséges a zsírszegény diéta. A hagyományokkal és a közhittel ellentétben, a rostanyagokban gazdag növényi eredetű nyersanyagok és táplálékok, tehát a főzelékfélék nem ártalmasak, csak akkor, ha sok zsírral készülnek (pl. töltött káposzta). Az ízesítéskor az erős hatású fűszereket kerülni kell, de az édes paprika, citromlé, babérlevél, kakukkfű, koriander felhasználható, a mustár, torma, ecet természetesen nem. Puffadást okozhat a hagyma, de hosszabb állás után általában már nem, fogyaszthatósága egyéni érzékenységtől függ, ezért az étrendből való teljes kihagyása előtt célszerű kipróbálni. Az alkohol kellemetlenül fokozza a panaszokat, ezért a diétába nem illeszkedik. A cukor, a cukorban gazdag, tömény édességek puffadást, fájdalmakat okozhatnak, szintén nem tartoznak a diétához.  Célszerű a gyakori, kis mennyiségekből álló étkezési rendet megszokni.

Húsok
A sovány-és közepesen zsíros sertés-, marha-, baromfi-, halhús, galamb, bárány húsa fogyasztható főzve, párolva, egyben sütve, vagdalt, natúrszelet, lecsós szelet, gombóc, felfújt stb. formájában. A húsételeket készíthetjük hagyományos edényekben, alufóliában, teflon- és cserépedényben, grillsütőben. Az étrenden nem javasoltak a rántott húsok, valamint a zsírban pirított húsok (pörkölt, stb.).

Húskészítmények
A sovány és félzsíros termékek, sonkák, sonkaszalámi, zalai felvágott, kenőmájas, máj- és húspástétomok, párizsi, virsli, krinolin fogyaszthatók, a szalámik, a kolbászok csak ízesítésre ajánlottak. A húskonzervek fogyasztása megengedett. A nagyon zsíros, füstölt és sóval tartósított termékek - szalonna, házisonka, disznósajt, töpörtyű, füstölt kolbász és füstölt hal fogyasztása nem ajánlott.

Belsőségek
A sertés-, marha-, baromfimáj, szív, tüdő pirítás és erős, csípős fűszerek nélkül, zsírszegényen elkészítve fogyasztható (májgombócnak, krémnek, natúr- vagy rostonsültnek, lecsóval, gombával együtt párolva).

Tej és tejtermékek
A diétában a tej fogyasztása, felhasználása tilos. A savanyított tejtermékek egyes esetekben 1 - 1 evőkanálnyi mennyiségben az ételek sűrítésére használhatók. A tejföl, a tejszín, a túró és a sajtok az étrendben szintén nem adhatók.

Tojás
A tojás az étrendben önálló ételként, ételek elkészítéséhez segédanyagként egyaránt használható (omlett, tükörtojás, sült tojás, töltött tojás, lágy tojás stb.), kivételt képez a zsíros rántotta vagy a tojáspörkölt.
Zsiradékok
Az étrendben a zsiradékok napi engedélyezett mennyisége 3 - 5 dkg. E mennyiség fele használható fel az ételek elkészítéséhez, a másik fele a nyersanyagok természetes zsírtartalmából adódik. Ajánlott zsiradék - napraforgóolaj és Rama margarin.

Liszt, búzadara, rizs
Szabadon felhasználhatók önálló ételek, valamint segéd- és adalékanyagok formájában az ételek elkészítéséhez. Kivételt képez a zsírban pirított liszt, búzadara vagy rizs, mivel a zsírban pirítás nem javasolt e diétában. Főzve, párolva, gőzben főzve, köretnek, önálló ételként, ételek elkészítéséhez segédanyagként egyaránt javasoltak. Kivételt képeznek a tejben főtt változatok. A rizsből és búzadarából különböző ízesítéssel nyáklevesek is készíthetők, amelyek ebbe az étrendbe jól beilleszthetők.

Kenyér és sütőipari termékek, tésztafélék
A szikkadt vagy pirított kenyér és péksütemények, kalácsok fogyasztása nem korlátozott. Az erősen sózott termékek pl. sóskifli, nem ajánlottak. A sok tojással készített, vékonyra nyújtott tésztafélék hússal, tojással, zöldségfélékkel ízesítve javasoltak. Az édességek és sütemények közül a laza felvert tészták, piskóta, keksz, omlós tészta fogyaszthatók.

Burgonya
A zsírban kisütött változat kivételével korlátozás nélkül fogyasztható.

Zöldség- és főzelékfélék
A száraz hüvelyesek, vöröshagyma, fejes káposzta, fokhagyma kivételével korlátozás nélkül fogyaszthatók. A főzelékfélék elkészíthetők főzve, párolva, hintett vagy diétás rántással sűrített főzeléknek, mártásnak, főtt vagy nyers salátának, ivólének stb.

Gyümölcsök
Elsősorban a nyers gyümölcsök fogyasztása ajánlott, a puha, érett alma, körte, őszibarack, sárgabarack, cseresznye, meggy, aprómagvú gyümölcsök (ribizli, egres, eper, málna, szőlő) centrifugált lé formájában is fogyaszthatók, de elkészíthetők főzve, párolva, sütve, gyümölcslevesnek, mártásnak, salátának, kompótnak, befőttnek, lekvárnak, szörpnek is. Ez utóbbiak mivel igen sok cukor felhasználásával készülnek, csak igen kis mennyiségben javasoltak.

Fűszerek, ízesítők
Az étrendben a nagy mennyiségű só, valamint cukor fogyasztása nem javasolt. Az ajánlott fűszerek és fűszernövények a következők: petrezselyemlevél, zellerlevél, vanília, fahéj, szegfűszeg, méz, kevés édes fűszerpaprika, köménymag, kakukkfű, szerecsendió, babérlevél, újhagyma leve, snidling, kevés paradicsompüré, kevés citrom, gomba, gyömbér, kapor, fehérbors, stb.

Élvezeti cikkek
A tea engedélyezett (fekete- és zöld tea, kamilla, hársfa stb.). Kakaó korlátozás nélkül fogyasztható. Kávé és az alkohol tilos. Az ásványvizek közül a szénsavmentesek nem okoznak panaszt, míg a magas cukortartalmú szénsavas üdítőitalok nem ajánlottak.

 

Diétalap.hu

Szólj hozzá!

Acut hasnyálmirigy gyulladás utáni diéta

2010.12.07. 21:35 naturicumtrend


A pancreasnedv elválasztás ingerének csökkentése szükség szerint, több napos koplaltatás után folyékony, folyékony-pépes, szénhidrát, majd fehérje tartalmú, zsír- füszer- rostszegény az étrend.

Az étkezés megkezdése után az ötödik héttől fogyasztahtó csak zsiradék, étolaj, vagy vaj, Réma margarin formájában, legfeljebb napi 10 g-os adagban, mennyisége fogozatosan emelhető napi 20-40 g-ra. ( enzim meghatározás normalizálódás alapfeltétel). Alkohol fogyasztása tilos! Ha egyidejűleg cukorbetegség is fennáll, illetve az Insulin-termelés is károsodott, akkor natív cukrok nem fogyaszthatóak és a szénhidrát mennyiségét is meg kell szorítani.

 

A teljes koplalás után felhasználható nyersanyagok, ételféleségek:

zsír nélkül készített, sós, rántott leves,
pirított zsemle, keksz, kétszersült,
héjában főtt vagy sült burgonya,
kevés cukorral készített almakompót, elmamártás, almaleves.
Főtt sárgarépa, tej, zsír felhasználása nélkül, kevés cukorral készített sárgarépafőzelék.
A szigorú diétát a fokozatos fehérjebeépítés követi, napi 60-80 g sovány főtt, darált csirke vagy sertéshús adásával.
Ha ez panaszokat nem okoz, kis mennyiségű tej (80-100 ml) adását kezdjük, ételekbe keverve, majsd sovány tehéntúrót, sovány sajtot, Óvári, sovány gépsonkát, fehérpecsenyét fogyaszthat a beteg.

Felhasználható nyersanyagok, gabonafélék és készítmények:

Búzadara, rizs, főzve, szárazon pirítva, zabpehely.

Húsok, húskészítmények:

Zsírszegény húsfélék: fiatal csirke, sovány sertés, sovány hal, sovány galamb, nyúl, borjúhús, sovány csirkemáj, főzve, teflonban alufóliában zsiradék nélkül párolva, sütve, római cserépedényben zsiradék nélkül elkészítve, sovány gépsonka, sertésjava.

Tej- tejterméke:

tej 50-100 ml mennyiségben, ételekbe keverve, sovány tehéntúró, sovány sajt (Óvári, Túra, Tenkes, köményes)

Zöldség-, főzelékfélék:

Burgonya, sárgarépa, paraj, főzőtök, fejessaláta, zsiradék nélküli levesnek köretnek, főzeléknek elkészítve, habarással.

Gyümölcsök:

alma, őszibarack, csak kompótnak, levesnek, mártásnak, turmixitalnak, szűrve elkészítve.

Tiltott élelmianyagok:

alkohol, puffasztó főzelékek (káposztafélék) aprómagvas gyümölcsök, rostdús gyümölcsök, olajos magvak (dió, mogyoró, mandula, mák) szárazhüvelyesek, szárazbab, sárgaborsó, lencse, sertés zsír, baromfizsír, hízott állatok húsa, liba mája, zsíros, fűszeres, füstölt húsfélék, töltelékfélék, disznósajt, kolbász, sonka, császárjhús, tejszin, tejföl, érlelt túrók, füszerpaprika, fokhagyma, vöröshagyma, zeller.

Ezt a diétát mindaddig tartani kellm amíg a laboratóriumi eredmények alapján a kezelőorvos indikoltnak tartja.

 

Diétalap.hu

Szólj hozzá!

A tejcukorérzékenyek diétája

2010.12.07. 21:34 naturicumtrend


  A tejcukor érzékenység kezelésének első és legfontosabb lépése, hogy a tejcukrot (más néven laktózt) tartalmazó élelmiszereket, ételeket elvonják a beteg étrendjéből. Elsősorban a tej és a tejtermékek fogyasztását szokták megtiltani, illetve korlátozni a diéta során.

Kellő felvilágosítás hiányában a betegek sokszor e termékek minden formáját kerülik. Pedig az élelmiszeripar előállít olyan termékeket, amelyeket a tejcukorérzékenyek is - egyéni toleranciától függően - beépíthetnek étrendjükbe. Nem kell tehát minden esetben lemondaniuk a tej, a tejkészítmények és tejtermékek minden formájának fogyasztásáról, hiszen közismert tény, hogy ezek nélkülözhetetlenek az egészségmegőrző táplálkozásban. A tej tartalmazza az ember számára nélkülözhetetlen fehérjéket, esszenciális aminosavakat, zsírokat, szénhidrátot, ásványi anyagokat, és vitaminokat. Naponta 0,3 l tej elfogyasztásával napi szükségletünk 20-60%-át fedezni tudjuk ezekből a tápanyagokból.

A legjobb kalciumforrásnak tekinthetők, mert a kalcium a tejben fehérjéhez kötötten fordul elő és ebben a formában tudja a szervezet a legjobban hasznosítani. A tej számos összetevője, pl. a D vitamin, a citromsav is elősegíti a kalcium felszívódását s így a hasznosulás igen hatékony. A joghurt, a kefir, és a sajtok kalciumtartalmának hasznosulása a tejsav, valamint a termékek speciális kolloid szerkezete miatt ugyancsak jelentős mértékű.

Mint az előbb már utaltam rá, a tejcukor érzékenységnek különböző fokozataival találkozhatunk. Vannak, akiknél csak a tejben lévő nagyobb tejcukor tartalom okoz tüneteket, de a kisebb tejcukor tartalmú kefír, joghurt nem vált ki panaszokat. Megint mások a savanyított készítményeket sem fogyaszthatják, sőt a tejes margarinok, a tejes kifli, s egyes húsipari termékek sem illeszthetők a diétájukba. Ezért a betegnek tisztában kell lennie egyéni tűrőképességével, illetve célszerű az orvossal, dietetikussal megbeszélni a fogyasztható termékek körét. Milyen termékeket javasolhatunk tehát azoknak, akik kisebb, vagy nagyobb mértékben nem képesek a tejcukor lebontására?

Tej, tejféleségek

A kereskedekemben kapható laktózmentes tej, amelyet kifejezetten a laktózérzékenyek számára fejlesztettek ki. Az előállítás során a tejhez tejcukrot bontó enzimet adagolnak, amely a tej eredeti 5 % körüli tejcukor tartalmát 0,1 %-ra csökkenti. Az ilyen kis mennyiséget tartalmazó termék tejcukor mentesnek nevezhető, s bátran megihatják a tejcukorra igen érzékenyen reagálók is.

Az utóbbi években egyre népszerűbb a juh -és kecsketej is. Sajnos a tejcukor érzékenyeknek tartózkodniuk kell tőlük, mert tejcukor tatalmuk azonos a tehéntejével, sőt esetenként meg is haladják azt.

Ugyancsak kerülni kell az üzletek polcain újabban megjelenő un. reggeli italok, vagy tejitalok fogyasztását. Ezek tej alapú termékek, amelyek a tej vízben oldódó összetevőit, így a tejcukrot is változatlan mennyiségben tartalmazzák.

Speciális boltokban kaphatók un. növényi tejek is. Ezek leggyakoribb változatai a szójatej és a rizstej. Tejcukrot nem tartalmaznak, tehát nem okoznak kellemetlen panaszokat, de összetételük, biológiai értékük különbözik a tehéntejtől. Natúr és ízesített változatban forgalmazzák őket.

Savanyított tejkészítmények

A joghurtot és a kefirt úgy állítják elő, hogy az előkészített tejet beoltják a termék jellegének megfelelő mikroorganizmusokkal, amelyek aztán tejsav termelése közben lebontják a tej laktóz tartalmának egy részét. A lebontatlanul maradó tejcukor mennyisége 100 g termékben 2-3 g körül van. A tejcukor érzékenyek legnagyobb része ezt a kisebb mennyiséget tünetmentesen, jól tűri. A maradék tejcukor mennyisége függ az alkalmazott technológiától, valamint attól, hogy milyen mikroorganizmus törzsekkel végzik a fermentációt.

Érdemes az élőflórás készítményeket választani, mert ezek tejcukor tartalma valamivel kisebb, mint az utóhőkezeléssel tartósított változatoknak. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kész joghurtokat a tejüzemben pasztőrözik, s ezzel a hőkezeléssel inaktiválják a savanyítást végző tejsavbaktériumokat.

Az élőflórás készítményeknél is kevesebb tejcukrot tartalmaznak az un. probiotikus baktériumokkal előállított termékek. Ezeknek a mikroorganizmusoknak a tejcukor bontó képessége meghaladja a normál fajokét, ezért készülhet segítségükkel kedvezőbb összetételű joghurt.

A hazai tejipari szakemberek fejlesztő munkája eredményeképpen újabban kaphatók tejcukor mentes joghurt készítmények is.

Túró és sajtfélék

A túró is tartalmaz tejcukrot, de lényegesen kevesebbet, mint akár a tej, akár a savanyított tejkészítmények. A csökkenés részben a technológia során alkalmazott tejsavbaktériumok tevékenységének köszönhető, részben pedig annak, hogy az alvadékrögök közül kicsurgatják a savót, amellyel távozik a vízben oldódó tejcukor egy része is. Ezért a tejcukorra csak kevésbé érzékenyek nyugodtan fogyaszthatnak túrót is.

Sütésnél, főzésnél a túró helyettesíthető szójatúróval, más néven tofuval. Ez, mint a neve is mutatja, szójából készül, tehát laktózmentes, de tápanyagtartalma, biológiai értéke eltér a túróétól.

A sajtok tejcukor tartalma változó, s szorosan összefügg az alkalmazott technológiával, a sajt típusával, az érlelési idővel.

A lágy sajtokban, valamint a friss, nem érlelt sajtokban van kis mennyiségű tejcukor, rendszerint 1,5-2,5 %. Ezeknél a sajtoknál csak részlegesen távolítják el a savót a gyártás során, hogy nagyobb legyen a termék víztartalma s így a maradék savóval együtt némi tejcukor is a termékben marad. A friss, vagy rövid érési idejű sajtokban pedig a tejsavbaktériumoknak nincs ideje lebontani a maradék tejcukrot.

A kemény sajtok és a hosszú érési idejű sajtok viszont gyakorlatilag laktózmentesek. Az alacsony víztartalmat a kemény sajtoknál úgy érik el, hogy a savó nagy részét a gyártás során először kicsurgatják, majd erőteljesen kipréselik az alvadékból s így távozik a tejcukor jelentős mennyisége is. A hosszú érési idő pedig lehetővé teszi, hogy a tejsavbaktériumok számára energiaforrásnak számító tejcukor teljesen lebomoljon a termékben.

Vaj, vajkrémek, margarinok

A vaj kevesebb, a vajkrémek az alkalmazott adalékanyagok mennyiségétől és fajtájától függően több tejcukrot tartalmaznak. A tejcukorra igen érzékenyek ezért nem fogyaszthatják ezeket a termékeket.

A margarinok ugyan növényi eredetű étkezési zsiradékok, mégsem lehet bármelyiket felhasználni a diétában. Alapvetően kétféle margarintípust különböztetünk meg, a tejes alapú és a vizes alapú margarinokat. A vizes alapúak gond nélkül beilleszthetők az étrendbe, bár ízük nem olyan finom, mint a tejes margarinoké. Sütéshez, főzéshez viszont kiválóan használhatók.

A tejes margarinok között is van olyan, amelynek előállításához, állományának, ízének kialakításához laktózmentes tejalkotókat használtak, ezért ezeket a fokozottan tejcukor érzékenyek is a kenyerükre kenhetik.

Sütőipari termékek

A sütőipari termékek, péksütemények között is sok a tejjel készült változat. Ilyenek például a tejes kifli, a sós kifli, a vajas kifli az óriáskifli, a császárzsemle, a kerek és fonott kis mákos, a fonott kalács, a puffancs, a briós. Bár tejcukor tartalmuk csekély, a fokozottan érzékeny betegek ezeket sem fogyaszthatják. Inkább a vizes tésztából készült termékeket kell választaniuk, a zsemlét, a hosszú zsemlét, a vágott zsemlét, zsemlecipót.

Húsipari termékek

A húsipari termékekről sokszor nem is gondolná a fogyasztó, hogy tejcukrot is tartalmazhatnak. Pedig, mivel a húsipar sokféle adalékanyagot használ, ezek között gyakran akad tej eredetű. A húsipari vállalatok közül több is fontosnak tartja már, hogy legyen garantáltan laktózmentes terméke. (Ezeket be is jegyeztették a Semmelweis Egyetem EFK Dietetikai Tanszékén működő Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbankba, s egyéb tejcukortól mentes termékekkel együtt kis füzetekben hozzáférhető a listájuk.)

Talán sikerült érzékeltetnem, hogy az élelmiszeripari termékek sokaságából kiválaszthatók azok, amelyek segítségével a tejcukorérzékenyek is változatos, az egészségmegőrző táplálkozásnak megfelelő étrendet állíthatnak össze. A felsorolt termékeken kívül még számos élelmi anyagot, nyersanyagot használhatnak a sütéshez, főzéshez. Elegendő csak a zöldségfélék, gyümölcsök számos fajtájára gondolni, vagy a gabonafélék változatos felhasználási lehetőségeire. Nem szabad megfeledkezni az olajos magvakról sem. A dió, a mogyoró, a mandula, a mák kiemelkedően nagy kalcium tartalma hozzájárulhat a kevesebb tej és tejtermék fogyasztása következtében fellépő esetleges kalcium hiány pótlásához

 

Varga Zsuzsa, Főiskolai adjunktus

Szólj hozzá!

A magas vérnyomás diétája

2010.12.07. 21:34 naturicumtrend


A magas vérnyomásban szenvedő betegek diétájának gerincét is a fenti elvek képezik. Mind a testtömeg-csökkenésnek, mind a konyhasószegény étrendnek vérnyomáscsökkentő hatása van. Ezért a diéta jellemzője általában az energia- és konyhasószegény étrend.

Egyes megfigyelések arra hívják fel a figyelmet, hogy 7 kg fogyás vérnyomáscsökkentő hatása egy átlagos adagfan adott vér-nyomáscsökkentő gyógyszer hatásának felel meg.

Az experimentális kísérletek arról győznek meg bennünket, hogy a konyhasóadás fokozásával magas vérnyomást lehet előidézni. .Megfigyelések igazolják, hogy ahol több sót fogyasztanak, mint például Japán egyes vidékein, ott a magas vérnyomás gyakrabban és súlyosabb fórmában jelentkezik. A túlzott sófogyasztás különösen olyan egyéneknél veszélyes, akik szenzitívek, fokozottan érzékenyek a konyhasó vérnyomásemelő hatásával szemben.

A konyhasófogyasztás csökkentese mellett törekedni kell a gyümölcssók, a kálium és a magnézium biztosítására a diétában. A kálium- és magnéziumigény gyümölcsnapok formájában is biztosítható.

A hazai kutatások már három évtizeddel ezelőtt bizonyították, hogy ugyanaz a mennyiségű nátriumbevitel, amely kísérleti körülmények között vérnyomásemelkedést idéz elő, kálium-kiegészítéssel hatástalan, vagyis normális marad az állatok vér-nyomása. A néptáplálkozási megfigyelések is azt bizonyítják, hogy olyan népcsoportoknál, ahol alacsony a konyhasó- és magas a káliumfogyasztás, ott ritkábban fordul elő a magas vérnyomás

Az optimális arány a nátrium- és káliumfogyasztásban 1:1.A nátriumot és káliumot 1:1 arányban tartalmazó csökkentett nátriumtartalmú só elsősorban az egészséges emberek számára ajánlott, a magas vérnyomás megelőzése céljából. A szív-, keringési és vesebetegségben szenvedők beszéljék meg kezelőorvosukkal a káliumot tartalmazó só használatát.

Mivel ízesítő ereje megegyezik a konyhasóéval, ételeink élvezeti értékének a megtartása mellett is csökkenthetjük a nátrium- és emelhetjük a káliumfogyasztást, ami végső soron a koronária eredetű szívbetegségek egyik veszélyeztető tényezőjének a csökkentését is jelenti.

Magnéziumban gazdag italunk a VIROMA szörp, amely diétás készítményként került forgalomba, és kedvező hatású a magas vérnyomásban szenvedő betegek gyógyélelmezésben. A puffasztó ételeket (száraz hüvelyeseket, káposztaféléket), erős fűszereket kerüljük. A diétás rostok fogyasztása, amelyet elsősorban a gabona eredetű élelmiszereink, a barna kenyerek, zabkorpa, búzacsíra, és a gyümölcsök tartalmaznak, fontos összetevői a diétának.

Az alkoholos italok és a dohányzás káros. A koffeintartalmú feketekávé, tea - ha nem áll fenn egyéni érzékenység -mértékletesen fogyasztható.

Diétalap.hu

Szólj hozzá!

A lisztérzékeny betegek diétája

2010.12.07. 21:33 naturicumtrend


A gabonafélék fehérjéje a glutén, amely enzimhiány következtében lisztérzékeny betegeknél a vékonybél nyálkahártyáját károsítja.

Hasmenés, hányás, étvágytalanság, hasi feszülés, növekedésben való visszamaradás jellemzi a betegséghez társuló tüneteket. Mindebből következik, hogy gluténérzékeny betegek diétájában nem szerepelhet glutént tartalmazó gabonafehérje.

A búzából, rozsból, árpából, zabból készült élelmiszerek vagy tápszerek fogyasztása szigorúan tilos! A gluténérzékeny beteg tartózkodjék a búzakorpa vagy zabpehely fogyasztásától, azok gluténtartalma miatt. A rizs-, a szója-, a kukoricalisztből, darából készült készítmények viszont szabadon fogyaszthatók.

A diétával kapcsolatban tudni kell, hogy a gluténérzékeny betegnek egész életre szól a gluténmentes diéta, ezért fontos, hogy a felsorolt alapanyagokból minél változatosabb étrend készüljön.
 

A kenyér és a finompékáruk táplálkozásunk fontos alapanyagai. Vannak azonban olyan gyermekek és felnőttek, akiknél a búza és más gabonafélék fogyasztása betegségük miatt súlyos szövődmények kialakulásához vezethet.


A coeliakia, vagyis a lisztérzékenység gyakrabban okoz gondot, mint gondolnánk. A lisztérzékenység genetikailag meghatározott, öröklődő betegség. Mi a kórkép lényege? Néhány gabonafélében - a búzában, rozsban, árpában és zabban - megtalálható fehérjének, a gluténnek egyik alkoholban oldódó alkotórésze, a gliadin károsítja a vékonybél nyálkahártyáját. A toxikus károsító hatás következményeképpen zavart szenved a tápanyagok felszívódása, ami a későbbiekben különféle tünetek, panaszok és a laboratóriumi értékek eltéréseiben nyilvánul meg. Speciális diétával a nyálkahártya-károsodás visszafordítható, és a klinikai tünetek megszüntethetők, azonban a glutén (a sikér) viszszaadása után az elváltozások és a tünetek újra megjelennek.

MI OKOZZA?

A becslések szerint Magyarországon a lakosság körülbelül 1 ezrelékét érinti a betegség. Lisztérzékenység tünetei leggyakrabban kisgyermekkorban (1-1,5 éves korban) jelennek meg, hozzávetőlegesen fél-egy évvel az első, lisztet tartalmazó ételek étrendbe kerülése után.

A betegség kialakulásának oka még kérdéses. Annyi bizonyos, hogy közvetlenül a vékonybél nyálkahártyáját károsító hatásért a gliadin tehető felelőssé, de maga a károsodás folyamata még nem teljesen ismert. Többféle elmélet létezik magyarázatul a szakirodalomban. Az immunológiai elmélet szerint a gluténnel szembeni kóros immunválasz - késői allergiás reakció, illetve autoimmun folyamat (amikor a szervezet saját anyagai ellen termel ellenanyagokat) - következménye a nyálkahártya-sorvadás. Feltételezik előzetes vírusfertőzés szerepét is, mások a felszívást végző hámsejtek kóros áteresztőképességének tulajdonítják a nyálkahártya-elváltozásokat.

MIKOR GONDOLJUNK RÁ?

A lisztérzékenység legjellegzetesebb tünete: a periodikusan jelentkező vagy idült hasmenés: előfordulhat ritkább, egyszerre nagyobb tömegű székletürítés is.

Egyéb jellemző tünetek:

  • felfúvódás, haspuffadás
  • étvágytalanság
  • esetenként hányás

A felszívódási zavar következtében kialakuló hiányállapot jelei:

  • vashiányos vérszegénység
  • fehérjehiány
  • a kalcium és a D-vitamin zavart felszívódása miatt a csontok mészszegények
  • gyermekkorban jellemző a növekedésben való visszamaradás, a nem megfelelő súlygyarapodás, fogyás
  • kedélyzavar, ingerlékenység, fáradékonyság, erőtlenség

Felnőtteknél gyanút keltő tünetek:

  • hasi görcsök, hasmenés és/vagy székrekedés
  • fáradékonyság, levertség
  • immungyengeség
  • szájüregi fekély
  • bőrgyulladás (herpesszerű, kerek foltok)
  • meddőség, cikluszavarok
  • éjszakai görcsök
  • depresszió, lehangoltság, allergia
  • fejfájás, migrén

HOGYAN DERÜLHET RÁ FÉNY?

A betegség gyanúját a klinikai tünetek és a felszívódási zavarból adódó laboratóriumi eltérések vetik fel. A gliadin és más anyagok ellen termelt ellenanyagok kimutatása a beteg véréből még közelebb vihet a diagnózishoz, azonban a kórisme csak a vékonybél nyálkahártyájából vett minta szövettani vizsgálata (vékonybél-biopszia) alapján mondható ki. A diagnózishoz három vagy több alkalommal kell szövettani vizsgálatot végezni. Az első biopsziát még a kezelés megkezdése előtt kell elvégezni. Ha a nyálkahártya-elváltozás kóros, akkor a második szövettani vizsgálatra egy évvel a gluténmentes diéta beállítása után kerül sor. Megfelelő javulás esetén ezután kerülhet sor szoros orvosi felügyelettel a gluténterhelésre, majd ezt követően a tünetek súlyosságától függően fél-két év múlva a harmadik biopsziára. Abban az esetben, ha a gluténmegvonásra jelentősen javul, a gluténterhelésre pedig romlik a szövettani kép, felállítható a lisztérzékenység diagnózisa.

LEGFONTOSABB A DIÉTA!

Jelenleg még nem áll rendelkezésre olyan gyógymód, amely magát az okot, a gluténérzékenységet tudná megszüntetni, viszont a betegség tünetei elmúlnak, ha a beteg étrendjéből véglegesen kiiktatunk mindenféle gluténtartalmú élelmiszert. A coeliákiás beteg élete végéig nem fogyaszthat búzából, árpából, rozsból, zabból, illetve ezek felhasználásával készült termékeket! A gluténmentes diétát szigorúan be kell tartani!

A gluténmentes diéta alapelvei

A gluténmentes diéta összeállítása beható ismereteket kíván. Mivel a búzaliszt nemcsak az alapvető sütőipari termékek alapanyaga, hanem sok más élelmiszer alkotórésze lehet, ezért a nem teljesen nyilvánvaló esetekben is gondolni kell gluténtartalmú összetevőre (pl. készételek, konzervek esetében). Megnehezítheti az eligazodást az is, hogy nem minden élelmiszeren tüntetik fel az adalékanyagokat, mivel ez a 2%-ot el nem érő összetevők esetén nem kötelező előírás. Előfordulhat, hogy a gyártó cég megváltoztatja a termék összetételét. Ezért a lisztérzékenyeknek folyamatosan figyelniük kell, hogy csak garantáltan gliadinmentes élelmiszereket vásároljanak!

MIT SZABAD, MIT NEM?

Malom- és sütőipari termékek

Nem fogyaszthatók: búza, rozs, árpa, zab és az ezekből a gabonákból készült termékek, kenyér (barna kenyér sem!), péksütemény, tésztafélék, müzlifélék, ostya, kekszek.

Fogyaszthatók: rizslisztből, kukoricalisztből készült kenyér, speciális gliadinmentes kenyér- és süteményporok, tészták. A házi ételkészítéshez a tiltott gabonafélék lisztje helyett jól alkalmazható a rizs, kukorica, burgonya, sárgaborsó és a szója, illetve az ezekből készült liszt, dara. Olajos magvak, lenmag és szezámmag is kerülhet az étlapra.

Tej és tejtermékek

Fogyaszthatók: az ízesítés nélküli tej, túró, tejföl, sajtok nagy része.

A tejdesszertek, vagyis gyümölcsjoghurtok, pudingok, túrókrémek, illetve a többkomponensű termékek csak akkor, ha feltüntették a csomagoláson, hogy gluténmentes.

Húsok, húskészítmények, tojás

A húsfélék, a halak és a tojás is gluténmentes, tehát szabadon - de nem mértéktelenül! - fogyaszthatóak.

Figyelem! A legtöbb húskészítmény gluténmentes, de előfordulhatnak olyan termékek is, amelyek gliadintartalmú alapanyag hozzáadásával készültek, ezért vásárláskor mindig körültekintően kell eljárni.

Gyümölcsök és zöldségfélék

A friss és a mirelit gyümölcsök és zöldségek korlátlanul fogyaszthatók. Elősegítik a folyamatos vitamin- és ásványianyag-utánpótlást, magas rosttartalmuknál fogva pedig segítik a bélműködést.

Italok

Fogyaszthatók: víz, ásványvíz, üdítőitalok, szemes kávé, valódi kakaó, tea.

Nem fogyasztható: gabonapálinkák, sör.

Kerüljük az instant kávé-, kakaó- és teaporok használatát, mivel tartalmazhatnak glutént!

Konzervek, ételízesítők, fagylaltok

Csak a garantáltan gluténmentes termékek fogyaszthatók. A hazai palettán is szerepelnek ma már gluténmentes konzervek, bébiételek, jégkrémek és egyéb termékek. Ám sokkal jobb, ha otthon készítünk olyan ízletes ételféleségeket, amelyek a reformtáplálkozás elveihez is közelebb állnak. A diétával kapcsolatban felmerülő kérdésekkel bátran forduljunk a kezelőorvoshoz, dietetikushoz vagy a témában jártas életmód-tanácsadó szakemberhez! Létezik a lisztérzékenyeknek országos egyesülete (lásd alul az információt).

A COELIAKIA MEGELŐZÉSE

A betegség megelőzésében nagyon fontos, hogy a csecsemők étrendjébe csak féléves koruk után kerüljenek liszttartalmú ételek! A főzelékek sűrítéséhez ajánlatos burgonyát, esetleg gluténmentes gabonapelyhet használni!

dr. Lakosi Gabriella

EXTRA TIPPEK

Hatásos kiegészítő kezelési módok a lisztérzékenység tüneteinek enyhítésére és a károsodás mértékének enyhítésére

Bélflórarendezés: a normál baktériumflóra támogatja a felszívódást, mérsékeli a puffadást, a túlérzékenységi tüneteket, véd a fertőzések ellen.

Gyógyteák: a kamilla, körömvirág, cickafark, apróbojtorján keverékéből készült tea mérsékeli a bélfal irritációját, enyhíti a gyulladásos tüneteket.

Vitaminkúra: elengedhetetlen a kúraszerű kombinált ásványianyag- és vitaminpótlás, ha el akarjuk kerülni a hiánytüneteket. Legjobbak a természetes alapanyagú multivitaminok.

Többször keveset és alaposan megrágva szabad csak enni, hogy könnyebb legyen megemészteni az ételt.

Hogyan győződhetünk meg róla, hogy a termék garantáltan gliadinmentes?

  • Az élelmiszeren szöveggel tüntetik fel, például: gliadinmentes, gluténmentes vagy lisztérzékenyek, coeliákiások is fogyaszthatják.
  • Grafikusan jelölik - áthúzott búzakalászszal - a gliadinmentességet.
  • A terméken jelölés nem található, de a gyártó szavatolja ezt, és erről az OÉTI-t tájékoztatja, ahol ezt nyilvántartják.

Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete: 1025 Budapest, Palánta u. 11. Telefon: 438-0233

JÓ TUDNI!

Búzaliszt helyettesítése gliadint nem tartalmazó lisztekkel: 100 g búzaliszt helyettesíthető: 100 g kukoricaliszttel, 95 g finom kukoricadarával, 90 g rizsliszttel, 75 g durva kukoricadarával

 

Diétalap.hu

Szólj hozzá!

A köszvényes beteg diétája

2010.12.07. 21:32 naturicumtrend


 Kevés hús és sok folyadék fogyasztása szükséges

A köszvény a szervezet húgysav-anyagcsere zavara. A köznyelvben csúznak is nevezett kórkép lényege, hogy a testfolyadékokban a húgysavszint megemelkedik. Ennek oka a húgysavtermelés növekedése vagy a húgysavkiválasztás csökkenése lehet.


A húgysav a májban keletkezik, részben a szervezet saját sejtmagjainak, részben pedig a táplálékkal felvett sejtmagok lebontása során. Több mint kétharmada a vizelettel választódik ki, kisebb része a széklettel, az izzadsággal stb. távozik. A köszvény kizárólag az embereknél előforduló megbetegedés. Kialakulásában genetikus és környezeti tényezők egyaránt szerepelnek. Az elsődleges, feltehetőleg örökletes köszvény 90 százaléka veseeredetű, vagyis a kiválasztás csökkenése a kóroki tényező. A másodlagos, szerzett formák gyakran más betegséghez csatlakozva fordulnak elő.
A szérum húgysavtartalom nagymértékű emelkedésének következtében a túltelített oldatból az ízületekben, és más szövetekben is nátrium-urát-monohidrát kristályok csapódnak ki, különböző kórképeket idézve elő.

� Hiperurikémia
(Túl sok húgysav a vérben)

Előfordul, hogy csak a laboratóriumi vizsgálat tárja fel a magas húgysavszintet, s esetleg (még) nincs is más jellemző tünet. Ilyenkor hiperurikémiáról beszélünk. A húgysavanyagcsere-zavarhoz gyakran társul cukor- és zsíranyagcsere-zavar is, a betegek nagy része túlsúlyos, ezért gyakoribb a magas vérnyomás és nagyobb a szívizominfarktus kialakulásának a veszélye.

� Heveny köszvényes ízületi gyulladás

Ha a szérum húgysavszintje az oldhatósági határt meghaladja, húgysavkristályok válnak ki. Maguk az urátkristályok nem irritálnak, hiszen a köszvényes betegek tünetmentes ízületeiben is jelen lehetnek, de ha a fehérvérsejtek bekebelezik a kristályokat, olyan biológiailag aktív vegyületek szabadulnak fel, amelyek heves gyulladásos reakciót váltanak ki, köszvényes gyulladást okozva az ízületekben. Az ízületi folyamat általában 45 éves kor után, tartósan fennálló hiperurikémiát követően alakul ki. A betegség férfiaknál gyakoribb. Az ízületi gyulladás általában az alsó végtag ízületeire korlátozódik, és kezdetben csak egy ízületre lokalizálódik A heves fájdalommal járó ízületi gyulladás, a köszvényes roham sem ritka. Az esetek zömében a nagylábujj, máskor a boka-, sarok-, térd-, ritkábban a csukló-, kézujj- és könyökízület is érintett lehet.

� Tophusos (csomós) köszvény

A tophusoknak a tömör, szövetkárosodást okozó, kifekélyesedésre hajlamos csomókat nevezzük. Az ízületek környékén, a nyomásnak kitett pontokon, vagy a lágyrészekben, sokszor a fülkagylón alakulnak ki.

� Vesekőbetegség

Húgysavkő kialakulására a köszvényes betegek 10-20 százalékánál lehet számítani, de gyakrabban alakulnak ki náluk kalcium-oxalát tartalmú vesekövek is.

A köszvény gyógyszeres kezelése

A köszvény kezelésének célja - az ízületi gyulladás kezelésén túlmenően - a szérumhúgysavszint csökkentése, amit vagy
- a húgysavszintézis gátlásával, vagy
- a húgysavürítés fokozásával érnek el.
A köszvény étrendi kezelése
A húgysavképződés étrendi befolyásolása a nagy purintartalmú ételek fogyasztásának korlátozását jelenti. A táplálékból származó purinok a hiperurikémiás betegek szérumhúgysavszintjét nagyobb mértékben emelik, mint az egészségesekét. A diéta mind a megelőzés, mind a kezelés része lehet, hiszen hozzájárulhat a tünetmentesség eléréséhez, másrészt az étkezés a betegség tüneteinek felszínre kerüléséhez is vezethet.

� Energia- és zsírszegény étrend

A köszvényes betegek nagy része túlsúlyos. Energia- és zsírszegény étrend, s ennek eredményeként a testtömeg fokozatos csökkenése számos esetben csökkenti a szérumhúgysavszintet, s a gyakran az egyidejűleg fennálló kóros vérzsírszintet is kedvezően befolyásolja. A túlságosan alacsony energiatartalmú étrend, vagy az éhezés azonban káros hatású, mert ilyen esetekben csökken a húgysavkiválasztás, tehát éppen ellentétes hatást vált ki. Amennyiben cukoranyagcsere-zavar is fennáll - diéta esetén - ezt is figyelembe kell venni.

� Alkohol

A hiperurikémiás betegek nagy része rendszeresen fogyaszt alkoholt. Az alkohol - feltehetően a lebontása kapcsán képződő tejsav hatására - gátolja a húgysavkiválasztást a vesében, tehát szérumhúgysavszint-emelkedést eredményez. Nagy mennyiségű alkohol fogyasztása köszvényes rohamot idézhet elő.

A diéta lényege: alacsony purintartalmú étrend

Néhány élelmiszer purintartalma:

igen nagy: élesztő, belsőségek, füstölt húsok, húskivonatok, pisztráng, hering, szardíniák, kagylók
nagy: sertéshús, marhahús, birkahús, kacsa, pulyka, szarvas, szárazbab, lencse, borsó
közepes: csirke, sonka, angolna, zöldborsó
jelentéktelen: tej és tejtermékek, sovány sajtok, cereáliák, saláták, gyümölcsök, burgonya, sárgarépa, retek, cékla, cukor, magvak

A köszvényes beteg diétája a gyógyszeres kezeléssel elérhető jó eredmények ellenére sem felesleges, bár kétségtelen, hogy veszített a jelentőségéből. (Az élelmiszerek purintartalmáról a tápanyagtáblázatokból lehet tájékozódni.)

A számításoknál azt is figyelembe kell venni, hogy a kisebb purintartalmú, növényi eredetű élelmiszerekből, amelyeket általában köretként fogyasztunk, nagyobb mennyiségeket eszünk meg, így a purinbevitel nem kevés. Tehát a purintartalmon kívül az élelmiszer adagjára is figyelni kell. Az étrend zöme lehetőleg csekély purintartalmú ételekből álljon.

� Folyadékbevitel

A köszvényes beteg fogyasszon sok folyadékot, ezzel megelőzheti, hogy a vizelete besűrűsödjön, a vesékben húgysavkristályok képződjenek, és vesekő alakuljon ki. A húgysav oldhatóságát a vizelet vegyhatása is befolyásolja: savas közegben rosszabb az oldhatóság, ezért a vizeletet lúgosító diéta (tej, gyümölcsök, főzelékek) alkalmazása is javasolható.


Fontos, hogy a diéta ne tartalmazzon túlzottan szigorú megszorításokat. Segítse, és ne nehezítse a köszvényes beteg életét.


Diétalap.hu

Szólj hozzá!

A heveny bélhurut - hasmenés diétája

2010.12.07. 21:31 naturicumtrend


Heveny hasmenés esetén az első feladat az elvesztett folyadék és pótlása a kiszáradás megakadályozására.

A betegnek bőven adjunk teát, sós teát, gyümölcslevet, ásványvizet, sós nyáklevest vagy zsírtalanított húslevest. A sózott lágy tojást a beteg szívesen fogyasztja. A második naptól javasolt az ún. BRAT banánt, rizst, alma-szószt, pirítóst tartalmazó) diéta, majd a heveny gyomorhurutnál felsorolt ételekkel, nyáklevesekkel, vízben főtt burgonyával stb. bővíthető az étrend. Későbbiekben a diéta megfelel a rost-és fűszerszegény étrend követelményeinek

Számos emésztőrendszeri betegség tünete lehet a hasmenés, melynek kezelésében a megfelelő étrend különösen fontos szerepet tölt be. Hátterében leggyakrabban táplálkozási hibák, ételmérgezések és fertőzések, baktérium-, vírusfertőzés áll, valamint jellegzetes tünetként jelentkezik felszívódási zavarok és minden heveny és idült gyomor-bélgyulladás esetén is.

 A hasmenés diétája több lépésből áll a beteg állapotától függően a táplálékok körének fokozatos bővítésével.

1. Az első szakaszban csak a megfelelő folyadékpótlásról (cukor nélküli tea, zöldségfőzet) kell gondoskodni.

2. Ezután a főként keményítőtartalmú táplálékok kerülnek szóba, mint a jól ismert rántott leves, főtt burgonya, pirított kenyér, főtt rizs, reszelt alma stb.

3.Később építhetők az étrendbe a zsírszegény állati eredetű fehérjeforrások, a sovány húsok (eleinte főzve vagy zsiradék nélkül sütve, párolva), sonkafélék, tehéntúró, tojás.

4. Végül kerülnek sorra a nem durva rostozatú zöldségfélék, egyéb gyümölcsök, adott esetben áttörve, átpasszírozva. Ekkor már az étrendet az egészséges táplálkozás ajánlásainak megfelelően kell összeállítani, különösen odafigyelve a zsírszegénység megvalósítására az alapanyagok és az ételkészítés terén is, valamint arra, hogy a fűszerezés kímélő legyen, kerülve a csípős fűszerek alkalmazását.

 

 

Túróval töltött burgonya
4 személyre

1 kg burgonya, 25 dkg tehéntúró, 1 dl kefir, 10 dkg köményes sajt, 1 ek. olaj, 1 fej vöröshagyma, petrezselyem zöldje, bazsalikom, só
Az alaposan megmosott burgonyát héjában megfőzzük. Miután megfőtt meghámozzuk, kettévágjuk és a közepét kivájjuk. A túrót és a kivájt burgonyadarabkákat áttörjük és kikeverjük a sovány tejföllel. Ízesítjük a finomra vágott vöröshagymával, petrezselyemmel, bazsalikommal és sóval.
A masszát visszatöltjük a burgonyákba. Tetejére reszelt sajtot halmozunk és vékonyan kiolajozott tepsibe egymás mellé téve kb. 10-15 percig előmelegített sütőben sütjük.

 

Sajtos sárgarépafelfújt

50 dkg sárgarépa, 1,5 dl tej, 1,5 dl víz, 3 ek. liszt, 5 dkg csökkentett zsírtartalmú margarin, 2 db tojás, 10 dkg Tenkes sajt, szerecsendió, só
A sárgarépát megmossuk, megtisztítjuk és sós vízben puhára főzzük. Miután megfőtt leszűrjük és áttörjük. Amíg fő a sárgarépa, elkészítjük a besamelt. A margarint felolvasztjuk, hozzáadjuk a lisztet, átpirítjuk és felöntve a vízzel hígított tejjel simára keverjük. A mártást az áttört répával kikeverjük. Langyosra kihűtjük és hozzáadjuk a tojások sárgáját, a habbá vert fehérjéket és a reszelt sajtot. Ízesítjük finomra vágott petrezselyemmel, csipet szerecsendióval, sóval. Tűzálló, margarinnal kikent formákba, tálba töltve forró sütőben megsütjük.

 

Alufóliában sült halfilé
4 személyre

50 dkg tengeri halfilé, 2 dkg vaj, citromlé, tárkony, só
A fagyasztott tengeri halfilét kiengedjük, mindkét oldalát megsózzuk, citromlevet csöpögtetünk rá és megszórjuk szárított tárkonnyal. A szeleteket alufóliára fektetjük, apró vajdarabkákat teszünk rá és becsomagoljuk. Forró sütőben 15-20 perc alatt puhára pároljuk.

Almamártás
4 személyre

40 dkg alma, 3 ek. liszt, 1 dl 12%-os tejföl, 3 ek. cukor, citrom, fahéj, szegfűszeg, só
Az almát megmossuk, magházától megtisztítjuk és almareszelőn lereszeljük vagy vékony szeletekre vágjuk. A mártás mennyiségének megfelelő, kb. 8 dl, cukorral, citrommal, fahéjjal szegfűszeggel ízesített vízben az almát megfőzzük. Közben a lisztet simára keverjük a tejföllel, hozzáadva egy keveset a főzővízből, majd behabarjuk vele a mártást. Néhány perc alatt kiforraljuk.

Sárgarépás rizsköret

25 dkg rizs, 30 dkg sárgarépa, 2 ek. olaj, petrezselyem zöldje, só
A megmosott rizst vagy a csomagolt félkész rizst forrásban lévő sós vízben megfőzzük. A sárgarépát megtisztítjuk és kockákra vágjuk. A sárgarépát átpirítjuk a 2 evőkanálnyi olajon, ízesítjük finomra vágott petrezselyemzöldjével, enyhén sózzuk. Kevés vizet hozzáadva fedő alatt puhára pároljuk. Miután a rizs megfőtt leszűrjük és hozzákeverjük a megpárolt sárgarépához. Tálaláskor tetejére friss, finomra vágott petrezselymet szórunk.
 
 

 Drinfo

Szólj hozzá!

A hasmenés diétája

2010.12.07. 21:31 naturicumtrend


A fertőzéses vagy étkezési hiba miatt bekövetkezett hasmenés az egyik leggyakoribb betegség. Mindez fokozottan érvényes nyáron, amikor a nagy meleg miatt az élelmiszerek hamarabb romlanak, éd a bennük lévő néhány baktérium nagyon gyorsan elszaporodik.

 A hasmenés napi 3 vagy annál több laza állagú székletürítést jelent. A vezető két tünet a hányás és a hasmenés, a folyadékháztartás súlyos zavarához és kiszáradáshoz vezethet. Minél kisebb a gyerek, annál gyorsabban következik ez be, és annál súlyosabb és veszélyesebb helyzetet teremt. A hasmenést gyakran láz is kíséri, ami tovább súlyosbítja az egyébként is rossz közérzettel, hasi fájdalommal járó betegséget.
A hasmenés okának kiderítése és oki kezelése az orvos dolga. Azt azonban minden szülőnek tudnia kell, hogy hasmenés esetén legfontosabb a folyadékpótlás és a tisztaság - a higiénia - biztosítása.
A folyadék bevitele, a beteg itatása életmentő fontosságú. Erre a célra alkalmas a hideg gyógytea (kamilla, édeskömény, ánizs, menta 5 százalék cukorral és az orvos által javasolt sókeverékkel), nagyobb gyerek és felnőtt kaphat zöld- vagy feketeteát és mértékkel Coca-Colát. Adható hideg ásványvíz, mely a folyadék bevitele mellett pótolja az elveszett sókat (nátrium, kálium), valamint a hideg, szűrt gyümölcs- és zöldséglé. Ezek gyulladáscsökkentő anyagokat és a bélsejtek gyógyulását segítő vitaminokat is tartalmaznak (A, B, C, P).
A diéta ételmegvonással - koplalással - kezdődik: 3 hónapos korig egy étkezést ki kell hagyni (ez időben teáztatni kell), 1 éves korig két étkezést, 6 éves korig három étkezést, ennél nagyobb gyereknél és felnőttnél a hasmenés súlyosságától függően 6-12 órás koplalás (vagyis csak folyadékfogyasztás) javasolt. Ezután a csecsemő szophat (anyatejet vagy hipoallergén tápszert kaphat), a nagyobb baba gyümölcs- és zöldségpépet ehet. Válasszuk a nagy pektintartalmú almát, banánt és főtt répát. Ezek duzzadóképességük miatt beszívják a béltartalmat, ezáltal lekötik a betegséget okozó baktériumokat és azok méreganyagait. Bevonják és védik a bél gyulladt nyálkahártyáját, székletanyagot képezve gyorsítják a bél ürülését, tisztulását, a szervezet méregtelenítését. A nagyon éhes beteg (enyhe hasmenés esetén) kaphat sós kekszet, sajtos tallért, zöldséglevest rizzsel. (A zöldség helyettesíthető vegetával.)

A diétát a második naptól bővíthetjük főtt krumplival, rizzsel, kétszersülttel (pirítós), savanyított tejtermékkel (sovány sajt, tehéntúró, kefir) és főtt csirkehússal.
Kefires banán: 1 banánt, 1 doboz kefirt és 1-2 kk. mézet összeturmixolunk.
A rizzsel készült ételek gyorsan elkészíthetők és ízletesek. A rizs nemcsak a szükséges energiát biztosítja hanem egyben fontos fehérjeforrás is. Gluténmentes szénhidrátja miatt a lisztérzékenyek is fogyaszthatják. A benne lévő keményítő az emésztés során egyenletesen juttat glükózt a vérbe, ezért cukorbetegeknél segít a vércukorszint egyensúlyban tartásában.

Diétás célra (és csecsemőtáplálásra) fehér rizst használunk. A barna rizs több vitamint és élelmi rostot tartalmaz, de ezen utóbbira a sérült nyálkahártyának nincs szüksége. Fitinsavtartalma miatt gátolja bizonyos ásványi anyagok (vas, kálcium) felszívódását, ami betegnek és gyermeknek veszélyes lehet.
A harmadik naptól fokozatosan visszatérhetünk a normál étkezésre, de ajánlatos még egy hétig kerülni a nehezen emészthető zsíros és puffasztó ételeket.

 

 Drinfo

Szólj hozzá!

A daganatos betegségben szenvedők diétája

2010.12.07. 21:30 naturicumtrend

A daganatos betegségben szenvedők diétája

Hazánkban is folyamatosan nő a daganatos betegek száma. A statisztikák azt mutatják, hogy a rosszindulatú daganatok kialakulásáért az esetek 35%-ban a helytelen táplálkozás a felelős. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy sokkal jobban kell (kellene) figyelnünk az étrendünkre, a táplálkozásunkra.

 
Az alapdiéta nemcsak a kezelt betegeknek ajánlott, hanem mindenkinek, megelőzésképpen is, hiszen kiegyensúlyozott táplálkozást jelent. Ehhez képest többlet, ha valamilyen ok miatt speciális étrendre, diétára szorul valaki. Ilyen ok a rosszindulatú daganat is, amelynek esetén az alapdiétát figyelembe véve kell a beteg diétás étrendjét megtervezni.
 
A daganatos betegek diétás étrendjének alapját a gabonafélék teszik ki. Ezeket fogyaszthatják magként (csíráztatva, kásának stb.) és feldolgozva (liszt, pehely, müzli, kenyér, tészta stb. formájában). A cél az, hogy minél több gabonafélét, minél változatosabban elkészítve tálaljunk. De fontos szempont az is, hogy az elfogyasztott gabona minél teljesebb értékű legyen, azaz tartalmazza a gabonaszem korpa- és csírarészét is.
 
Nélkülözhetetlen nyersanyagai a diétának a zöldségfélék és a gyümölcsök is. Ezekből naponta két-két étkezést tervezzünk. Az előbbiekből főzeléket, salátát vagy párolt zöldséget készítsünk, míg a gyümölcsöt tízóraira és uzsonnára adjuk. A zöldségek és a gyümölcsök olyan anyagokat tartalmaznak, amelyekre a betegek (és természetesen az egészséges emberek) szervezetének okvetlenül szüksége van. Ilyenek a növényi rostok, a vitaminok, és az ásványi anyagok. A zöldségeket és a gyümölcsöket lehetőleg vegyszermentesen termelő gazdaságból vásároljuk.
 
Az állati fehérjeforrások közül tejet és tejtermékeket (kefirt, joghurtot, túrót és sovány kemény sajtot), valamint húsokat (pulykát, csirkét és halakat) kell fogyasztani. Szárnyas és hal hetente kétszer kerüljön terítékre. Ritkán egy kis sütemény is változatosabbá teheti az étrendet.
 
Az elkészítési mód kiválasztásánál lényeges szempont, hogy minél kevesebb zsiradékkal készüljenek az ételek. A fűszerezéshez a régi magyar konyha fűszereit (a kaprot, a tárkonyt, a bazsalikomot, stb.) használjuk.
 
Ügyelni kell a kellő mennyiségű folyadék bevitelére is, mert ennek nagyon fontos szerepe van a szervezet méregtelenítési folyamatában. A napi adag 1,5-2 liter legyen, ez lehet ásványvíz (lehetőleg szénsavmentes), illetve gyógy- és gyümölcstea ízesítés nélkül.
 
A daganatos betegek diétájába ne kerüljenek tartósított élelmiszerek (kivételek a natúr, gyorsfagyasztott élelmiszerek), füstölt ételek, valamint fehér lisztből és cukorból készült termékek. Nem ajánlott a cigaretta-, a kávé- és az alkoholfogyasztás, valamint az ételek túlzott sózása.
 
A fentieken kívül még a következőkre kell ügyelni:
- meg kell akadályozni (akár tápszerrel is) a hirtelen testtömeg csökkenést;
- a már bekövetkezett testtömeg csökkenés miatti tápanyag-, ásványi anyag- és vitaminhiányokat pótolni kell;
- a kezelés alatt kerülni kell az erős ízű és illatú  ételeket a hányinger és a hasmenés megelőzése vagy enyhítése miatt (erre a célra szolgálnak a laktóz- és salakanyagmentes tápszerek).
 
Mintaétrend három napra
 
1. nap
Reggeli: tejeskávé, barna kenyér, margarin, zöldpaprika, paradicsom.
Tízórai: epres turmix.
Ebéd: paradicsomleves, csőben sült brokkoli, barna kenyér.
Uzsonna: gyümölcs.
Vacsora: héjában főtt burgonya, kefires túró, metélőhagyma, zöldpaprika.
 
2. nap
Reggeli: tea, barna kenyér, vaj, sajt, reszelt zöldségek.
Tízórai: gyümölcsturmix.
Ebéd: zöldségleves, halfilével rakott kel (barna rizzsel, sovány tejföllel), barna kenyér.
Uzsonna: gyümölcssaláta, korpás keksz.
Vacsora: tökfőzelék, tükörtojás, barna kenyér.
 
3. nap
Reggeli: tejeskávé, barna kenyér, hideg pulykasült, kígyóuborka.
Tízórai: narancsos turmix.
Ebéd: gyümölcsleves, francia rakott burgonya, saláta.
Uzsonna: gyümölcs
Vacsora: karamellás tej, barna kenyér, körözött, nyers zöldségek
 
 
 

 Drinfo

Szólj hozzá!

A cukorbeteg diétája

2010.12.07. 21:30 naturicumtrend

A cukorbeteg diétája

A cukorbetegség lényege

A cukorbetegséget az orvosi szaknyelv diabetes mellitus névvel jelöli. Lényege az, hogy az inzulin, a hasnyálmirigy egyik alapvetően fontos hormonja a szervezetből hiányzik, vagy jelen van ugyan, de hatását nem fejti ki kellőképpen.

 Az 1-es típusú diabetes mellitus a gyermek- vagy serdülőkori kezdetű forma, e típus fiatal felnőtt korban (általában 35 év alatt) is kezdődhet, s ritkaságnak számít az, ha magasabb életkorban alakul ki. Ekkor a hasnyálmirigy nem termel elegendő inzulint, gyakran teljes inzulinhiány igazolható. Viszonylag rövid idő alatt alakul ki, a kezelést csak az inzulin pótlása jelentheti.

A 2-es típus felnőtt- és időskorban kezdődő forma, ebben az esetben a hasnyálmirigy ugyan termel inzulint, de a sejtek elvesztik érzékenységüket vele szemben. A hasnyálmirigy kezdetben egyre több inzulin termelésével próbálja a helyzetet kiegyenlíteni, később azonban az inzulint termelő sejtek kimerülnek, s ténylegesen az inzulinhiány következményei állnak elő. Gyakran lappangva, évek alatt fejlődik ki, kezelésében kezdetben a diéta, majd a diéta melletti tablettás kezelés kap elsődleges szerepet, s csak a betegek kis hányada - általában több évre terjedő tablettás kezelés után - szorul inzulin adására.

Mivel kezdete lassú, gyakran teljesen tünetmentes állapotban, egyéb vizsgálatok kapcsán kerül felismerésre. Kialakulásában örökletes hajlam mellett jelenlévő külső tényezők játszanak szerepet, mint elhízás, alkohol. Legdöntőbb ok a testsúlyfelesleg, mai életmódunk sajnos e tekintetben rendkívül rossz. Évszázadokon, évezredeken keresztül a táplálékkal a szervezetbe kerülő energiát kellően ellensúlyozta a sok mozgás (gyaloglás, futás, lovaglás, vadászat,..), ma viszont sétálás helyett járművet használunk, naphosszat íróasztal mellett, este televízió előtt ülünk és bőségesen táplálkozunk. Nyilvánvaló az elhízás megjelenése, a felvett energia ugyanis tartósan meghaladja a leadottat. A testsúlyfelesleg következtében a rendelkezésre álló inzulin egyre kevésbé tudja kifejteni hatását, a vércukor fokozatosan emelkedik, s cukorbetegség alakul ki.

 Ez az állapot azonban más szempontból is veszélyt jelent az adott egyén számára, ugyanis elhízottaknál gyakrabban fordul elő magas vérnyomás, a vérzsírok (koleszterin, triglicerid) emelkedése, olykor a vér húgysav szintjének növekedése (ez utóbbi köszvény kialakulásához teremthet alapot). Mindezek a tényezők együttesen megnövelik a korai érelmeszesedés kialakulásának valószínűségét, s ez a magyarázata ezen betegeknél gyakorta jelentkező cardiovascularis (szív- és érrendszeri) betegségeknek (szívinfarktus, stroke [agyérkatasztrófa], alsó végtagi érszűkület).

 

1.      Normál éhomi vércukor VC(é): < 6,1 mmol/l]

2.      Emelkedett éhomi vércukor (IFG): VC(é) ≥ 6,1 mmol/l  de < 7,0 mmol/l  és VC (OGTT 120�) < 7,8 mmol

3.      Csökkent glükóztolerancia (IGT): VC(é) ≥ 7,0 mmol/l  és VC (OGTT 120�) ≥ 7,8 mmol de < 11,1 mol/l

4.      Diabetes mellitus (1-es típus):

5.      Diabetes mellitus (2-es típus): VC(é) ≥ 7,0 mmol/l vagy étkezéstől függetlenül a nap bármely szakaszában mért VC ≥ 11,1 mmol/l valamint a VC (OGTT 120') ≥ 11,1 mmol/l

Fontos tudni, hogy az elhízáshoz társuló cukorbetegség megfelelő laboratóriumi vizsgálattal már enyhébb stádiumban - az ún. csökkent glukóz tolerancia szakaszában (IGT) - felismerhető, s az ekkor elkezdett étrendi, életmódbeli változtatásokkal az esetek nagy részében megelőzhető a tényleges cukorbetegség kifejlődése.

A diétás kezelés alapszabályai

Az energia felvétel egyéni legyen. Egy normál testtömegű cukorbeteg diétájának az energiatartalma annyi legyen, amennyit a testtömege és munkaképességének fenntartása igényel (1000 - 3500 kcal/nap). Ha a cukorbeteg elhízott, mindaddig kevesebbet kell ennie, amíg a testtömege a kívánt szintre nem csökken. A testtömeg normalizálása ugyanis a cukorbeteg számára a legfontosabb teendő. Bárki könnyen kiszámíthatja ideális testtömegét. Módosított Broca index = (testmagasság cm-ben - 100) - 10 %. Eszerint egy 165 cm magas nő ideális testtömege: (165 - 100) - 10% = 65 - 6,5 = 58,5 kg).

 

A testömeg index

BMI (Bodi Mass Index) = Testtömeg index = testtömeg (kg) /  testmagasság (m)2

 

Sovány

≤ 18,4

Ideális testsúly

18,5 - 24,9

Túlsúlyos

25,0 - 29,9

Elhízott

30,0 - 34,9

Jelentősen elhízott

35,0 - 39,9

Extrém elhízott

≥ 40

 

Az étrend tápanyag összetételét tekintve mai tudásunk szerint akkor járunk el helyesen, ha az kiegyensúlyozott. A táplálék formájában felvett energia kb. 50% - át szénhidrátból, 20 - át fehérjéből, 30% - át pedig zsírból fedezi a cukorbeteg. Minthogy az egyénenkénti energiaigény tág határok között változik, az elfogyasztott tápanyagok mennyiségének is egyéninek kell lennie. A cukorbeteg egyszerűen biztosíthatja étrendjének helyes tápanyag összetételét - anélkül, hogy az étrend valamennyi tápanyag összetevőjével (fehérjével, zsírral, szénhidráttal) külön foglalkozna - azáltal, hogy kiszámolja az étrend energia- és szénhidráttartalmát, s lehetőleg zsírszegényen étkezik. Az étkezések gyakoriságát illetően azt javasoljuk, hogy a cukorbetegek napjában legkevesebb ötször, de inkább hatszor étkezzenek. (Ez alól csak azok az intenzív inzulinkezelés alatt álló betegek kivételek, akiknél a napi négyszeri inzulinadás mellett háromszori - négyszeri étkezéssel is kitűnő anyagcsere állapot érhető el.) A vércukrot gyorsan emelő étel, ital fogyasztását célszerű kerülni. Ebbe a kategóriába elsősorban a cukros folyadékok (pl. üdítőitalok) és a magas cukortartalmú édességek tartoznak. Tulajdonképpen jó okunk van azt állítani, hogy a cukorbeteg - beleértve a fogyókúrázót is - semmilyen speciális diétát nem igényel, vagy legalábbis nem lényegesen különbözőt attól az étrendtől, amely - mint az "egészséges táplálkozás alkotóeleme" - bárkinek ajánlható.

 

Mit és mit ne egyen a cukorbeteg?

Szénhidrátokat

Egyre inkább polgárjogot nyer a szénhidráttartalmú élelmiszerek új típusú osztályozása, mégpedig hogy milyen mértékben emelik a vércukrot. Vannak kerülendő, mérve fogyasztandó és szabadon fogyasztható élelmiszerek.

Kerülendő a répa- és a malátacukor, a méz, minden cukrozott üdítőital és cukorral készült sütemény, a lekvár, a befőtt/kompót, csokoládékészítmények, a fagylalt.

Mérve fogyasztandó a fehér liszt és kenyér, a barna kenyér, az Abonett, a tészta, a rizs, a keksz, a müzli, a burgonya, a kukorica, a tej, a joghurt, a gyümölcs és a cukrozatlan gyümölcslé. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a finoman feldolgozott élelmiszerek - például a burgonyapehelyből készített burgonyapüré, a rizs- és kukoricapehely - jobban növelik a vércukrot, mint a főtt burgonya és a rizs. A tészták közül a spagetti kevésbé emeli a vércukrot, mint a galuska, a metélt- vagy kockatészta.

Szabadon fogyasztható szokásos mennyiségben az összes zöldség- és főzelékféle, különösen a leveles zöldség (a saláta, a paraj, a sóska), továbbá a zöldbab, a zöldpaprika, a retek, a karfiol, a karalábé, a káposzta, az uborka és a paradicsom.

 

Fehérjéket

Hangsúlyoznunk kell, hogy a cukorbetegeknek arra kell törekednie, hogy minél kevesebb zsiradékot, azaz minél soványabb hús- és tejterméket fogyasszon, mert elsősorban ezáltal biztosíthatja diétájának energiaszegénységét. A sovány marha-, sertés- és csirkehúst, a gépsonkát, a sonkaszalámit, a baromfifelvágottat, a virslit és a párizsit részesítse előnyben, míg a zsíros kolbászt és szalámifélét, valamint az igen nagy koleszterintartalmú májkrémet kerülje, illetőleg csak csekély (1-2 dkg-os) mennyiségben fogyassza. Ugyanígy előnyösebb a sovány (1,5% zsírtartalmú) tej, a félzsíros túrók és sajtok fogyasztása is. Egyúttal szakítani kell azzal a tévhittel is, hogy a cukorbetegnek a húst hússal kell ennie, mert viszonylag kis mennyiségű fehérjével is fedezni tudja szervezetének teljes szükségletét.

 

Zsiradékokat

Mai tudásunk szerint helyes, ha a növényi és az állati zsiradékok fele-fele arányban fordulnak elő a cukorbeteg étrendjében. Minthogy az állati eredetű zsiradék java része húsokkal, felvágottakkal és tejtermékekkel jut a szervezetünkbe, ezen felül csekély mennyiségben fogyasszon sertészsírt és vajat a cukorbeteg. Az ételeit inkább kevés napraforgóolajjal vagy főzőmargarinnal készítse el. Az alacsonyabb energiatartalmú étrendre szorulók számára célszerű, ha a zsírszegény konyhatechnikát - teflonserpenyőt, alufóliát, grillezést és a roston sütést alkalmazzák, s a főzelékfélék elkészítésénél habarás helyett a gőzben párolást részesítik előnyben. A vajat csökkentett energiatartalmú margarinnal helyettesítsék. A magas koleszterintartalmú tojásból napi egynél többet ne egyen a cukorbeteg.

Az alkohol fogyasztás kérdéséről cukorbetegség kapcsán is érdemes külön kiemelten foglalkozni.

"Alkohol" - a kis mértékben, pl. vacsorát követően elfogyasztott egy dl száraz bor vagy 2-3 dl sör (jóllehet az utóbbi enyhén vércukor emelkedést okoz) semmiképpen sem minősíthető károsnak. A baj mindig a mértékletesség elfelejtésével van. A tartósan nagy mennyiségben fogyasztott alkohol jelentős kalória bevitelt jelent, elhízáshoz vezet, váratlan hypoglycaemias rosszullétet okozhat és az alkohol egyéb ártalmai (máj-, hasnyálmirigy-, szívizom-, központi és környéki idegrendszer károsodás, gyomorhurut, stb.) is előbb-utóbb megmutatkoznak.. Az édes likőrök, pezsgők és desszertborok viszont teljes mértékben kerülendők.

A diétás italok közül a mesterséges édesítőszerrel készült (light) üdítőitalok és korlátozott mennyiségben a light gyümölcsnektárok fogyaszthatók.

A diétás édességek, kekszek és csokoládék ellenben jobbára kerülendők, a kövér cukorbetegek számára pedig tilosak.

Az élvezeti szerek közül kevés tea és kávé általában fogyasztható - természetszerűleg mesterséges édesítőszerrel.

 

Hét lépés az egészséges táplálkozás felé

1. Kerülje a látható zsírt!

  • vágja ki a látható zsírt a húsból és a csirke bőrét távolítsa el főzés előtt
  • szedje le a zsírt az ételek tetejéről
  • tartsa a vajat és a margarint hűtőszekrényben és kenje nagyon vékonyan, még jobb, ha szinte egyáltalán nem fogyasztja azokat
  • grillezze, vagy főzze az ételeket sütés helyett
  • az ételeket nagyon kis mennyiségű zsírban süsse ki

2. Kerülje a láthatatlan zsírt is!

  • igyon zsíros tej helyett alacsony zsírtartalmú tejet
  • alacsony zsírtartalmú kemény és lágy sajtokat egyen
  • kerülje a nagy zsírtartalmú ételeket, pl. kolbász, szalámi, lunch hús és májpástétom

3. Keményítőtartalmú ételekkel lakjon jól!

A keményítőtartalmú ételek megszüntetik az éhségérzetet, viszonylag olcsók és jó rost források (elsősorban a félbarna- barna kenyér javasolt). Naponta egyen néhány falat keményítő tartalmú ételt, az alábbi példák egy-egy étkezést jelentenek.

  • egy zsemle vagy egy szelet kenyér
  • egy főtt vagy sült burgonya
  • egy csésze zabkása vagy egyéb gabonaféle
  • egy adag főtt rizs
  • egy fél csésze főtt tészta, pl. spagetti
  • egy fél csésze borsó, bab vagy lencse

4. Egyen naponta gyümölcsöt vagy zöldséget!

Zöldség, saláta vagy gyümölcs naponta fogyasztva, sok tápanyagot és rostot tartalmaz.

5. Szokjon le a cukorról!

  • ne tegyen cukrot a teába vagy kávéba
  • desszertként gyümölcsöt fogyasszon
  • ne szirupban, hanem saját levében eltett konzerveket válasszon
  • felezze meg a süteményt vagy kekszeket
  • csökkentse felére a receptekben előírt cukor mennyiségét
  • válassza a szénsavas üdítőitalok light formáját

6. Egyen elegendő fehérjetartalmú ételt!

Fogyasszon naponta fehérjetartalmú ételt, pl. sovány hús, hal, tojásfehérje, zsírszegény tejtermékek, a hús egy részét helyettesítse növényi eredetű fehérjékkel, pl. hüvelyesekkel, melyek kevesebb zsírt és több rostot tartalmaznak.

7. Igyon kevesebb alkoholt!

Nem kell lemondani az alkoholról. Naponta egy egység (3 dl sör vagy két deciliter száraz bor vagy ezeknek megfelelő mennyiségű - 3-5 cl - nem édes "tömény" ital) étkezések kapcsán megengedhető.

 

Az alábbi táblázat segítséget nyújthat diétájában

 

10 g szénhidrátot tartalmazó ételek

 

15 dkg alma (45 kcal)

1/3 zsemle, 3 dkg gépsonkával (104 kcal)

1 dl 100%-os rostos ivólé (60 kcal)

2 dl kefir (126 kcal)

15 dkg alma, 1 db kockasajt (120 kcal)

1 vékonyszelet diabetikus ízestekercs (75 kcal)

10 dkg kiwi (52 kcal)

10 dkg mandarin (45 kcal)

15 dkg grapefruit (54 kcal)

10 dkg napraforgómag (590 kcal)

6 dkg földimogyoró (400 kcal)

20 dkg piros ribiszke (66 kcal)

 

 

15 g szénhidrátot tartalmazó ételek

 

20 dkg alma (60 kcal)

4 db korpáskeksz (120 kcal)

1/2 db zsemle, 1 dkg margarinnal, 5 dkg párizsival (250 kcal)

20 dkg sárgarépa (80 kcal)

3 dl rostos ivólé (45 kcal)

2 dl kefir, 1 db abonett (156 kcal)

 

 

20 g szénhidrátot tartalmazó ételek

 

4 dkg kenyér, 1 db kockasajttal (167 kcal)

2 dl tej, 1/3 zsemle (110 kcal)

2 dl kefir, 2 db abonett (186 kcal)

20 dkg őszibarack (82 kcal)

2 dl kefir, 2 db abonett, 3 dkg gépsonka, 1 dkg margarin (300 kcal)

15 dkg körte (78 kcal)

1 db (47 gr) tepertős pogácsa (204 kcal)

 

 

30 g szénhidrátot tartalmazó ételek

 

1 zsemle, 2 dkg margarinnal, 5 dkg párizsival, retek (290 kcal)

2 dl tej, 4 dkg kenyér, 1 dkg margarinnal, 3 dkg gépsonkával, 5 dkg paprikával

2 dl kefir, 5 db korpáskeksz (276 kcal)

6 dkg kenyér, 3 dkg zalaival, 5 dkg paradicsommal (220 kcal)

2 dl kefir, 3 dkg natúr müzli (226 kcal)

2 dl tej, 1 db virsli, 15 dkg franciasaláta, 1 db abonett (549 kcal)

natúrszelet, tökfőzelék (528 kcal)

grillcsirke (fél comb), 15 dkg petrezselymes burgonyával, kovászos uborka

vagdalt, lucskos vagy paradicsomos káposztával (500 kcal)

párolt marhaszelet, zöldbabfőzelék (350 kcal)

vagdalt, parajfőzelék (540 kcal)

grillcsirke, 20 dkg párolt mexikói köret (380 kcal)

 

 

40 g szénhidrátot tartalmazó ételek

 

2 dl 1,5%-os tej, 1 zsömle, 5 dkg párizsi, retek (340 kcal)

3 dl 1,5%-os tej, 1 kifli, 5 dkg körözött, 10 dkg zöldpaprika (345 kcal)

8 dkg kenyér, 2 dkg margarin, 3 dkg gépsonka (380 kcal)

2 db tojásból rántotta, 8 dkg kenyér (390 kcal)

1 pár virsli, mustár, 8 dkg kenyér (484 kcal)

2 dl kefir, 8 dkg túró, 6 dkg rozskenyér (406 kcal)

3 dkg müzli, 2 dl rostos körtelé, 10 dkg reszelt alma (160 kcal)

natúrszelet, kelkáposzta főzelék (490 kcal)

15 dkg grillcsirke, 5 dkg rizs párolva, csemege uborka (420 kcal)

gulyásleves 15 dkg burgonyával, csipetkével (420 kcal)

stefániavagdalt, parajfőzelék ( 630 kcal)

rakott kelkáposzta (440 kcal)

csirkepaprikás, 5 dkg tészta, kovászos uborka (600 kcal)

csemege sertéskaraj, 20 dkg petrezselymes burgonya, paprikasaláta (380 kcal)

főtt marhahús, sacharinos paradicsommártás, 15 dkg burgonya (370 kcal)

 

 

50 g szénhidrátot tartalmazó ételek

 

3 dl light ivólé, 10 dkg grillcsirke, 15 dkg franciasaláta, 2 abonett (484 kcal)

csontleves, zöldségbetéttel, natúrszelet, 20 dkg zöldborsó, 15 dkg karfiol

rizsleves, csemege sertés, tökfőzelék (780 kcal)

gombaleves, sertéssült, vegyes zöldségköret (740 kcal)

vadas marhasült, 5 dkg tészta (475 kcal)

sertésragu leves, diabetikus túrófelfújt (664 kcal)

bakonyi sertés szelet, 5 dkg párolt rizs (586 kcal)

rizsleves, párizsi sertés, sajtos kelbimbó (770 kcal)

zöldborsóleves, grillcsirke (1/2 comb), majonézes almás-zellersaláta (817 kcal)

natúrszelet, zöldborsófőzelék (690 kcal)

zöldbabpörkölt, 20 dkg főtt burgonya (335 kcal

daragaluska leves, grill csirke, majonézes céklasaláta, 10 dkg burgonya (830 kcal)

csontleves, tojásomlett, parajfőzelék (720 kcal)

köményleves zsemlekockával, főtt csirke, kefires zöldségsaláta (550 kcal)

rántott hús, csőben sült karfiol (926 kcal)

diabetikus meggyleves, sertéssült, lengyeles karfiol (926 kcal)

karfiolleves, vagdalt, lengyeles zöldbab (732 kcal)

 

 

60 g szénhidrátot tartalmazó ételek

 

csontleves, grillcsirke, 5 dkg rizs párolva, csemege uborka (502 kcal)

rizsleves, sertéssült, zöldborsófőzelék (760 kcal)

köményleves zsemlekockával, rakott kelkáposzta (735 kcal)

csontleves, óvári sertéssült, 5 dkg rizs párolva (674 kcal)

sacharinos paradicsomleves, natúr szelet, kelfőzelék (730 kcal)

zöldségleves, sertéssült, burgonyafőzelék (700 kcal)

húsleves, főtt marhahús, sacharinos paradicsommártás, 20 dkg burgonya (580 kcal)

májgaluskaleves, debreceni sertéssült, párolt káposzta, 15 dkg burgonya (720 kcal)

csontleves, borsostokány, 5 dkg tarhonya, kovászos uborka (690 kcal)

rántotthal, 15 dkg franciasaláta, 1/2 kifli (780 kcal)

hagymás rostélyos 25 dkg burgonyával, káposzta saláta (760 kcal)

burgonyaleves, vagdalt, kefires saláta (750 kcal)

grillcsirke, rizi-bizi, paradicsomsaláta (580 kcal)

 

A következő táblázat egyes élelmi anyagok (nyersanyagok) és élelmiszerek szénhidráttartalmát mutatja

 

Élelmiszerek és élelmi anyagok szénhidráttartalma gramm-ban megadva

(100g = 10dkg;   100ml = 1dl;   ill. 1db mennyiségre vonatkoztatva)

 

rizs

78

káposzta

6

árpagyöngy

75

tök

6

búzadara

73

cukkíni

5

köles

71

padlizsán

5

rozsliszt

74

karfiol

4

búzaliszt (főző)

70

kelkáposzta

4

kukoricaliszt

70

mangold

3

zabpehely

64

brokkoli

2

búzakorpa

51

fejes saláta

2

száraztészta

75

kínai kel

2

kenyér (fehér)

54

paraj

2

kenyér (barna)

50

sóska

2

diabetikus búzatöretes kenyér

23

banán

24

diabetikus búzakorpás kenyér

29

szőlő

18

zsemle  (1 db)

30

cseresznye

14

kifli  (1 db)

25

zöldringló

14

burgonya

20

szilva

13

szárazbab

54

naspolya

12

sárgaborsó

53

körte

12

lencse

53

ananász

12

sárgarépa

8

meggy

11

petrezselyemgyökér

6

kiwi

11

zellergumó

5

cukordinnye

11

paradicsom

4

vörös szilva

10

zöldpaprika

3

kajszibarack

10

retek

2

őszibarack

9

uborka

2

narancs

9

kukoricaliszt

24

földieper

7

sütőtök

17

grape fruit

7

fejtett bab

14

görögdinnye

7

zöldborsó

14

alma

7

vöröshagyma

8

málna

5

zöldbab

7

citrom

2

karalábé

7

tej  (1 dl)

5

cékla

6

tehéntúró

4

patisszon

6

sajt

2

bimbós kel

6

 

 

 

Napi 200 g szénhidráttartalmú diéta ötszöri étkezési elosztására egy példa

 

Reggeli

55 g

Tízórai

30 g

Ebéd

55 g

Uzsonna

25 g

Vacsora

35 g

 

------

 

200 g szénhidrát

 

Az alábbi összefoglaló további segítséget adhat diétájának pontosabb betartásában

Naponta 3 főétkezés és 2 kisétkezés a kívánatos. Ezáltal elkerülheti a túlzott éhségérzést és csökkentheti az étkezések utáni vércukor emelkedést.

Szabadon fogyaszthat zöldségeket (paradicsom, paprika, uborka, káposzta, paraj, fejessaláta, fehérrépa, karalábé stb.), valamint gyengére elkészített teát,  vizet, ásványvizet és energiamentes (light) üdítő italokat. Ezek az élelmiszerek és italok nem, vagy alig tartalmaznak energiát. Viszont a zöldségek rostban gazdagok, ezáltal csökkentik a vércukrot és egyúttal sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak.

Amennyiben súlyfeleslege van, célszerű csökkenteni a kenyér, burgonya, rizs, tésztafélék, hüvelyesek, gyümölcsök mennyiségét is. Egyúttal fogyasszon kevesebbet a sovány húsokból, halból, felvágottakból, tejből, tejtermékekből is. Ha testsúlya normális, mindezekből nem kell kevesebbet ennie, mint előzőleg, csupán napi ötszöri étkezésre ossza el.

Ha kívánatos, hogy testsúlya csökkenjen, maximálisan kerülnie kell a zsiradékokat és a zsíros ételeket (vaj, szalonna, kolbász- és szalámifélék, májkrém, tejszín, ...) tartózkodnia kell az alkoholtól (égetett szeszek, likőrök, édes bor, sör).

Nem szabad fogyasztania cukrot, cukorral készült ételt, italt, mint csokoládé, desszertek, kekszek, sütemények, méz, cukros üdítő italok, gyümölcslevek: még a natúr gyümölcslevek is 8-10 % körüli cukrot tartalmaznak.

Kerülje a "diabetikus" édességeket is. A szorbit és a fruktóz "rejtett cukornak" tekintendő. A diétás csokoládék, desszertek sokszor zsírdúsak.

Mérsékelje a sófogyasztást, főként, ha magas a vérnyomása.

Ízletesen készítse el ételeit, használjon széles választékban fűszereket, citromot stb.

 

 Drinfo

Szólj hozzá!

A Chron-betegség és diétája

2010.12.07. 21:29 naturicumtrend

A Chron-betegség és diétája

1932-ben Burill Chron amerikai belgyógyász írta le először azt a gyulladásos bélbetegséget, amely nevét róla kapta. A betegség a tápcsatornát bármely szakaszán érintheti, de leggyakoribb a vékony-, és a vastagbél együttes megbetegedése. Az említett gyulladás fokozatosan, illetve szakaszosan alakul ki, ami azt jelenti, hogy ép és kóros területek követik egymást. Jellemző a betegségre a jó és a rossz periódusok váltakozása.


A Chron-betegséget elsősorban a fiatalok betegségeként szokták emlegetni, de előfordul gyermekkorban és 60 év felett is. Annak ellenére, hogy örökletes tényezők a betegség kialakulásában nem bizonyíthatók, mégis egy család több tagján is előfordulhat.
A betegség oka ismeretlen, feltételezések szerint lehet veleszületett vagy szerzett. Megfigyelések bizonyítják, hogy a hajlamhoz valamilyen kiváltó tényező társul, pl. fertőzés, amely a meglévő hajlamot képes a felszínre hozni. Fontos megjegyezni, hogy a krónikus gyulladás fenntartásában a bélbaktériumoknak jelentős szerepük van.
A betegség előfordulásának létezik néhány különlegessége is, mint pl. Európában és Észak-Amerikában igen határozott észak-déli irányt mutat, minél délebbre haladunk, annál ritkábban találkozhatunk a betegséggel. Fehér bőrűeken majdnem 2x gyakrabban fordul elő, mint fekete bőrűeken. Az epidemiológiai adatok szerint férfiak és nők azonos arányban betegszenek meg, a városi emberek körében pedig gyakoribb a betegség. Afrika, Ázsia, Latin-Amerika kevésbé fejlett országaiban csak nagyon ritkán fordul elő Chron-betegség.
 
 

TÜNETEK

Típusos tünet a hasi fájdalom, a hasmenés, a fogyás, továbbá a visszatérő lázas állapot. Korábban már említettük, hogy a krónikus betegség lefolyása hullámzó, vagyis jó és rossz periódusok váltakoznak. A jó periódust viszonylag jó közérzet és relatív panaszmentesség jellemzi. A visszaesés okát nem minden esetben lehet eldönteni, amely lehet bél- vagy egyéb fertőzés, bizonyos gyógyszerek, esetleg testi vagy lelki túlterhelés is. Természetesen a betegség tünetei összefüggnek azzal, hogy a tápcsatorna mely része érintett. Ebben az értelemben a vékonybél bizonyos szakaszainak a megbetegedése hasmenést, fogyást, létfontosságú tápanyagok felszívódási zavarát okozhatja (B12-vitamin, vas, fehérje). A vastagbél érintettsége esetén elsősorban a véres hasmenés dominál, és a fájdalmat a gyulladt bél rendellenes összehúzódása okozza. Ritkábban, de előfordulhat a nyelőcső, vagy a gyomor gyulladása is. A visszatérő lázas állapotot a bélfal mélyebb rétegeibe behatoló baktériumok okozzák. Említettük, hogy a betegség gyermekkorban is előfordulhat, amely esetben a gyermek fejlődése, növekedése visszamaradhat, tekintettel a felszívódási zavarok következtében kialakuló tápanyaghiányra.
 
 

A BETEGSÉG SZÖVŐDMÉNYEI

A szövődmények lehetnek bél eredetűek és bélen kívüliek.
1. A bélfal gyulladása más szervekre és ép bélszakaszokra is átterjedhet. Az ún. savós hártyák összetapadása következtében a hasfalon át tapintható gyulladásos gomolyag keletkezik. A betegség lefolyása során az összetapadt üreges szervek között járat keletkezhet, amelyet sipolynak nevezünk.  Ilyen jellegű rendellenesség kialakulhat a bél és a húgyhólyag, két bélszakasz, vagy a bél ürege és a bőrfelület között.
 A különböző bélbaktériumok hatására a végbél körül, vagy a szabad hasüregben tályog alakulhat ki. A gyulladás bizonyos szakaszában a bélüreg szűkületét is okozhatja. Ennek a gyanúja akkor merül fel, ha a beteg evés után 2-3 órával görcsös fájdalmat érez. Ebben az esetben a béltartalom, főleg akkor, ha sok növényi rostot tartalmaz, csak erőlködés után képes átjutni a szűkületen. Mindezek következménye, hogy a szűkület előtti bélszakasz egy idő múlva kitágul, és a bélfalon átjutó baktériumok hatására sipoly vagy tályog alakulhat ki.
 A rákos elfajulás veszélye is fennáll, ezért megfelelő időközönként rendszeres ellenőrzés, vastagbéltükrözés javasolt, még akkor is, ha tünetmentesség áll fenn. A daganat igen lassan, fokozatosan alakul ki, és szövettani vizsgálattal a rosszindulatú elfajulás már kezdeti szakaszában kimutatható és az idejében elvégzett műtét teljes gyógyulást hozhat.
2. A gyulladás következtében a szem különböző részei fájdalmassá válhatnak. A Chron-betegséget gyakran kíséri szájnyálkahártya-gyulladás. A májenzimek értékeinek emelkedése a máj gyulladására utalhat. Gyakori szövődmény az ízületek gyulladása is, elsősorban a térd-, a boka-, a csípő- és a könyökízület. A bőrön érzékeny csomók jelenhetnek meg, továbbá gennyes hólyagok alakulhatnak ki. Tekintettel az anyagcsere-folyamatok megváltozására, vesekő, ill. epekő hajlam is társulhat a betegséghez. A krónikus gyulladás következtében a trombózisra való hajlam is fokozottabb.
 
 

A BETEGSÉG KEZELÉSE

A gyógyszeres kezelés célja a tünetek enyhítése, a gyulladásos folyamat leállítása, valamint a szövődmények helyreállítása. A tartós gyógyszeres kezelés célja a jó periódus fenntartása.
A gyógyszeres kezelés eredménytelensége, vagy szövődmény esetén műtét szükséges. A betegség az egész emésztőcsatornát érinti, éppen ezért nem lehetséges a megbetegedett rész teljes és végleges eltávolítása. A sebészeti megoldás csak a legszükségesebb bélszakasz eltávolítását jelenti. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy hosszabb-rövidebb idő után a gyulladás kiújul, leggyakrabban a műtéti területeken. A teljes vastagbelet érintő súlyos gyulladás esetén sor kerülhet a végleges eltávolításra, amelynek következtében bélkihelyezésre (sztóma) kerül sor. Mindenképpen műtét szükséges akkor, ha szűkület alakul ki, vagy vérzés áll fenn, illetve a bélfal átlyukadása esetén. A tályog és a sipoly is műtéti indikáció lehet. Sajnos a műtét nem oldja meg végleg a panaszokat, de a műtét után évekig panaszmentesség biztosítható gyógyszeres kezelés és diéta mellett. A műtétet követő újabb panaszok diétával jól befolyásolhatók. A betegség kiújulási hajlama ismert, ezért fontos a gyulladás korai jeleit felfedezni, és a kezelést megkezdeni.
 
 

A DIÉTA

A diéta célja az ingerlékeny bélszakasz megnyugtatása, a meglévő energia- és tápanyaghiány megszüntetése, a kóros anyagcserezavarok kivédése, az étvágytalan beteg erőnlétének javítása, valamint jóízű, étvágygerjesztő ételek adása.
Az étrend függ a beteg tápláltsági állapotától és a betegség aktuális stádiumától.
 
 

TÁPLÁLTSÁGI ÁLLAPOT
MEGHATÁROZÁSA

 A tápláltsági állapot meghatározásakor a következő kérdésekre keressük a választ:
1. Van-e alultápláltságra utaló tünet, illetve ok az alultápláltság feltételezésére?
2. Milyen tápanyagok (fehérje, zsír, szénhidrát, vitamin, ásványi anyagok) elégtelenségéről van szó?
3. Milyen súlyos a hiány?

Akut szakaszban előnytelen a tej, a nyers gyümölcs, a zöldség, valamint az erősen fűszeres, zsíros étel.
A Chron-betegség igen gyakran érinti a vékonybelet, ahol a tápanyagok felszívása történik. Az elvesztett tápanyagok pótlása az egyik legfontosabb szempont az étrend kialakításánál, vagyis a fogyás és az alultápláltság megakadályozása. A betegek számára a létfontosságú tápanyagokban, vitaminokban gazdag étel a legideálisabb, amely kis térfogatú kell, hogy legyen és lehetőleg kevés salakanyagot tartalmazzon. Kerülni kell a durva növényi rostokat (a kukoricát, a lencsét, a babot, a káposztaféléket, a zöldpaprikát). Fontos a tápcsatorna kímélete és a hasmenések megszüntetése. A tünetek ismeretében a tej fogyasztása nem feltétlenül javasolt, továbbá a durva rostok kerülése is a diéta alapját képezi. Jó, ha a Chron-beteg a szénsavas üdítőitalokat is mellőzi, valamint a panírozott, bő zsírban készült ételeket is kihagyja étrendjéből. Kerülendőek a gyorséttermi ételek is.
Ügyeljünk az étel elkészítésének módjára! Lehet főzés, sütés, fóliában sütés, kuktában főzés és grillezés, de mindenképpen zsiradékmentes, vagy kevés zsiradékot használó eljárás legyen. Zsiradékként a növényi eredetűek a legideálisabbak: napraforgó, kukorica, olíva, margarin. A szövődmények vonatkozásában az étrend összeállításánál célszerű figyelembe venni az epekő hajlamot is, és a zsiradékok használatánál minimális mennyiségben a növényi eredetűeket kell előnyben részesíteni. A betegséggel járó vesekő hajlam tekintetében is célszerű a diétát bővíteni, és kerülni mindazokat a nyersanyagokat, amelyek oxalát kő kialakulásához vezethetnek: kakaó, csokoládé, sóska, spenót, egres, rebarbara, narancs, ribizli és a belőlük készült lekvárok, dzsemek, szörpök. A fokozott gyomorsavképződés miatt célszerű a paradicsomos ételeket, ketchupot, mustárt, a zacskós leveseket, savanyúságokat, savanykás gyümölcsöket kerülni. A hasmenéses időszakban a gyümölcsök közül előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a tüneti kezelés szempontjából előnyösek, mint pl. a banán. Abban az esetben, ha szűkület vagy aktív gyulladás áll fenn, akkor a főzelékféléket és gyümölcsöket nagyon puhára főzve, és lehetőleg paszírozva fogyassza. A vas-, fehérje-, és kalciumhiány pótlásának biztosítására minél több sovány húsfélét és tejterméket próbáljunk a beteg étrendjébe állítani. Az alkohol, a gyakori erős kávé és tea nem javasolt. Meg kell említenünk, hogy a betegség bizonyos szakaszaiban a tápszerek alkalmazása szinte nélkülözhetetlen.  A szélsőséges étrendet, pl. vegetáriánus étrendet fogyasztók figyelmét fel kell hívni arra, hogy az egyébként is fennálló hiányállapotot szigorú reformtáplálkozással ne tetézzük.
A Chron-betegségben szenvedők általában kívánják az édességeket. Nekik elsősorban kekszeket, otthon készült pitéket, felfújtakat és piskótákat kínáljunk.
Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy az energiát elsősorban szénhidráttartalmú nyersanyagokkal (zöldfőzelékekkel, burgonyával, rizzsel, gabonaneműekkel) jutassuk be a szervezetbe, s mellőzzük a bélmozgást fokozó egyszerű cukrokat. Ügyeljünk a vitaminok és az ásványi anyagok pótlására. A leromlott szervezetet roborálni kell. Ha ez a megszokott napi étkezésekkel nem oldható meg, a kiegészítő klinikai tápszereket vegyük számításba. A klinikai vagy enterális tápszerek olyan teljes értékű (teljes értékű, esszenciális aminosavakat tartalmazó) készítmények, amelyek minden fő tápanyagot, fehérjét, zsírt, szénhidrátot, nyomelemeket, vitaminokat, ásványi anyagokat megfelelő arányban és mértékben tartalmaznak. Ha tehát valaki egész nap csak ezt fogyasztja a számára szükséges mennyiségben, akkor nem alakul ki hiányállapot nála.  Kisebb adagban ideális kiegészítője a normál vagy a diétás étrendnek.

Jó tanácsok:
- A betegség kiújulásának észlelésekor a szövődmények elkerülése miatt haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.
- Tünetmentesség esetén is évente legalább 3x jelenjen meg ellenőrzésen.
- A sport jó periódusban igen hasznos lehet, gyulladás esetén azonban kímélet szükséges.
- Külföldi utazás esetén még körültekintőbben ügyeljen a higiéniai szabályok betartására, főleg az étkezésekre vonatkozóan.
- Kerülje az erős napfényt.
- Mellőzze az alkoholt és a dohányzást.
- Erős hasmenéskor a gyógyszeres kúra mellett kerülje a tüneteket okozó zöldség- és gyümölcsféléket.
- Székrekedés esetén fogyasszon rostos ételeket, de plusz rostbevitel alkalmával ügyeljen arra, hogy legalább napi 2 l folyadékot fogyasszon.
- A nyugalom és a pihenés legalább olyan fontos, mint a gyógyszer és a diéta.
- A sztómát viselő betegek minden tekintetben az átlagember életmódját folytathatják.
- A végbél körül kialakult tályog rendszeres ápolása megelőzheti a szövődményeket.
- A szövődmények kialakulásánál azonnal forduljon kezelőorvosához.
- 1993 óta működik a Chron Colitis Betegek Egyesülete, amely nagymértékben segít a betegeknek a különböző problémák megoldásában.
 
 

A SZTÓMÁRÓL BŐVEBBEN

A vastagbél eltávolítása után, a vékonybél végét kivarrják a bőrön át vágott nyíláson keresztül a hasfal jobb oldalára, általában valamivel a köldök alá. Ennek következtében a vékonybél tartalma kifolyik a nyíláshoz illesztett tasakba. Ez a béltartalom híg, hiszen a sűrítés, amely a vastagbél feladata, elmarad. A sztóma helyét igen gondosan választja ki a sebész, minden heget, bőrredőt figyelembe vesz, amely zavarhatja a gyűjtőtartály tapadását. Fontos szempont az is, hogy a széklettartály mozgásában ne zavarja a beteget. Tekintettel arra, hogy a sztómában nincsenek idegvégződések, ezért érintésre nem fáj és a széklet áthaladása sem érezhető, éppen ezért a gyűjtőtartályt állandóan felszerelve kell hordani.
 
 

DIÉTA A SZTÓMA IDEJE ALATT

A műtétet követően a sztóma kb. 6-8 hétig duzzadt, ez alatt az idő alatt csökken a sztóma áteresztő képessége, vagyis a nehezen emészthető ételek elzárhatják a nyílást. Ezért körültekintően kell összeválogatni a sztómát viselő emberek étrendjét. A duzzanat megszűnése után bővíteni lehet az étrendet, de figyelmeztetni kell a betegeket az alapos rágásra. Fokozottabban figyelembe kell venni ezeknél a betegeknél az egyéni toleranciát és a puffadást, vagy a hasi görcsöt okozó ételeket ki kell iktatni étrendjükből.
Az étrendben csak mértékkel legyenek füstölt és pácolt húskészítmények, káposztafélék, szárazhüvelyesek, hagyma, fokhagyma, dió, mogyoró. A halak, a tojás, a gombák, a füstölt vagy túlérett sajtok felerősíthetik a béltartalom szagát, ami nagyon kellemetlen lehet a betegnek. Az aprómagvas gyümölcsöket (ribizli, füge, málna, szőlő) ezért célszerű kerülni, mert a narancshoz, a paprikamaghoz és a paradicsomhoz hasonlóan magvaik gátolhatják a kiürülést. Célszerű a régen nem próbált ételeket először kis mennyiségben adagolni, és csak abban az esetben fogyassza tartósan, ha panaszt nem okoznak. Miután a vastagbél szívja vissza a folyadék nagy részét a béltartalomból, ezért műtét után fokozott folyadékfogyasztás javasolt. Később a megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodik a szervezet, és fokozott szomjúságérzettel szabályozza a folyadékbevitelt.
 
 

MOZGÁSHOZ VALÓ
HOZZÁSZOKÁS

A sztóma nem gátolja a különböző testmozgásokat, de azok a sportok, amelyek a gyűjtőtartály sérülését okozhatják, kerülendők.  Az úszás, zuhanyozás minden esetben jól megoldható, mivel a gyűjtőzsák tapadó része vízhatlan.  Jó tanács, hogy a zuhanyozás és a fürdés a gyűjtőzsák eltávolítása után nemcsak kényelmes, hanem a sztóma körüli bőr alapos megtisztítását is lehetővé teszi.
Fizikai értelemben a sztóma nem jelent megterhelést, hamar el lehet sajátítani azt a néhány mozdulatot, amely a tartály cseréjét teszi lehetővé. A sztómát viselő betegeknek a problémáit elsősorban pszichés okokra lehet visszavezetni. A lelki problémák megoldására a közvetlen hozzátartozók, a család nyújthat komoly segítséget, de nélkülözhetetlen a beteg önbizalma. A pszichés vezetés gyakran megkívánja a pszichológus segítségét, ami csoportos foglalkozások, klubfoglalkozások formáját öltheti. A lelki gondokkal küzdő betegek társas kapcsolatainak építésére ezek a foglalkozások a legideálisabbak.

 

Kubányi Jolán

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása